Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Farkas Ferenc: A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium múltjából

után lefoglalta hivatal, illetve lakás céljára a tanítás-tanulásra berendezett helyiségeket. Ezzel teljesen megbénították a gimnáziumi működését. Az iskola épülete (hadikórház volt350 férőhellyel. De nem volt hely az orvosok, ápolónők számára. iSzükség vol — a sebesültek nagy száma és a sebesülések különbözősége imiaitt — irodára, kötözőihelyiségre, konyhára és fürdőszobára. Vagyis újabb termeket vettek igénybe az épületből, ami a berendezés, a szertárak eszközállományainak többszöri mozgatását eredményezte. Január 16-án a hadikórház átalakult 125. számú tábori kórházzá. Szükség lett műtőre, illetve gyógyszertárra. A front egyre közeledett a város felé. 1945. március 29-én felszabadult Szombathely. Mivel a gimnázium épülete továbbra is kórház céljára szolgált, és a -tantestület 150 ember számára otthont adó rendházában ekkor ürült ki négy helyiség, a tanítás május 15-én indult 'meg újra. Az oktatómunka nem volt zavartalan, mert az utcai zaj és az intézet udvaráról hallatszó katonai parancsok zavarták a munkát. Másrészt az oktatásra kialakított termek 19—50 m

2 közöttiek voltak, és „a levegőtlen helyiségekben 3—4 óránál tovább nem taníthattak."

14 A tanárok hiánya miatt {katonai szolgálat teljesítése) csökkentett óraszámban oktattak. Tehát a tanév elején a tantermek, a tanév végén pedig a tanerők hiánya akadályozta az oktató-nevelőmunka amúgy is nehézkes menetét. „Felsőbb tanügyi rendelkezések értelmében azok a tanulók, akik három hónapnál rövidebb ideig járhattak csak rendszeres oktatásra, év végén, illetve a következő tanév elején magánvizsgát telhettek; ez az ifjúságnak közel negyedrészét,"

15 66 tanulót érintett

16

. A tanévzáró Te Deum

17 július 14-én volt. A Szociális Testvérek Társasága kis kápalnájáfoan tartattak misét szentbeszéddel, 'majd a tantestületi rendház udvarán kiosztották a tanulmányi értesítőket. Vizsgáljuk meg az eredményeket ! A diákok tanulmányi eredményét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére az iskola tanulóinak 41%-a kitűnő, jeles vagy jó eredménnyel, 41%-a elégséges és 18%-a valamely tárgy(ak)ból elégtelen eredménnyel fejezte be a tanévet. A 22 érettségiző nyolcadik osztályos közül: — kitűnően érett: 2, — jelesen érett: 3, — jól érettt: 8, — érett: 9

18

. A tanulók eredményei elég differenciáltaik. Nem mondhatjuk, hogy ez egy jó eredmény, de az említett, az eredményeket jelentősem befolyásoló körülményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Itt kell megemlítenünk, hogy az Országos Magyar Falusi Tehetségmentés Bizottsága 12 tanulót irányított az iskolába, de ezek közül csak öt diák folytatta tanulumányait a premontrei gimnáziumban. Az 5 tanuló közül 2 kitűnő, 1 jeles, 2 pedig jó eredménnyel fejezte be a tanévet.

19 Az iskola erkölcsi nevelő munkájára, a diákok egyesületi .életére egyaránt jellemző a keresztény vallásos szellem és éreztette hatását a nacionalista ideológia. Egyházi gimnázium lévén előtérben volt a diákok katolikus szellemben vstló nevelése. Miután az iskola épületéből kiszorultak, a diákmiséket a Szociális Testvérek Társasága házi kápolnájában tartották. Amint azt Pákay Arnold igazgató írja az iskola 1944—45-ös évkönyvében: „Minden hónap első vasárnapján részt vettek a székesegyháziban tartott engesztelő szentségiimádá65