Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - Kuntár Lajos: Az első szombathelyi könyvek. 200 éve indult megyeszékhelyünkön a nyomdászat

bi évekre is a jó indulatú, hathatós támogatást. Első nyomdászunk sok tekintetben élvezte Szily gondoskodását. Ugyanez mondható el Szombathely második püspökéről, a nagy könyvbarát gróf Herzan Ferencről is.

13 Egy névtelen szerzőt a császári kegyért Kőszegen tartott ünnepség ihletett örvendezésre. Költeményének címlapja: „öröm Dal, mellyet a felséges U-dik Ferentz, romi tsászárnak stb. ausztriai örökös tsárszárságra tett lépését ünnepeltette Kőszeg városa September hónap 23-dik napján 1804. Szombathelyen, Szisz Antal Jósef betűivel." Siess Antal József szombathelyi működése két püspök: Szily János és gróf Herzan Ferenc főpásztorsága idejére esett. Az őket követő Somogyi Lipót támogatását már nem élvezhette. A népszerűvé vált új főpap beiktatásán vigadozó vers ugyan .még a Siess-nyomdából került Ikii, de imáir nem az ő nevével. Az első szombathelyi könyvek sorát záró nyomdaterméknek ez a címlapja: Nagyméltóságú Somogyi Leopold, harmadik szombathelyi püspöknek örvendetes bé iktatásán vigadozó pásztor. Szombathelyen, Sziesz Maradékinak Bötüivel." A nyoioaldialas költeményről lemaradit a nyomás ideje. Somogyit 1806. június 17-én nevezték ki szombathelyi püspökké, a Siess-féle szombathelyi könyvek megjelenési ideje tehát 1806. évvel zárul. Ezután már Perger Ferenc nevét örökítik a megyeszékhelyen megjelent nyomdatermékek. De ezzel a szombathelyi nyomdászat és könyvkiadás történetének új szakasza kezdődik. JEGYZETEK 1. Szombathely elődjét, a Claudius császár alapította Savariát 455-ben földrengés pusztítatta el. A városról ezután hosszú évszázadokon át nimcs hír. A honfoglaláskar a salzburgi érsekséghez tartozott. Szent István az általa alkotott győri püspökséghez csatolta és a püspök tulajdonába adta. A földesurat a várparancsnok képviselte a városban. A lakosság mezőgazdaságból élt. A török közelsége miatt 1578-ban Vasvárról előbb a káptalant, majd a megyeszékhelyt is ide költöztették. 2. Szily János elsőként a pozsonyi prímás! palota építőjét, Melchior Hefele építészt hozta Szombathelyre. (Halála után Johann Georg Anreith folytatta az építkezéseket.) A Szily által emeltetett épület-együttest Anton Maulbertsch, Stefan Dorfmeister, Josef Winterhaider képei és Philipp Prokop szobrai díszítik. 3. Vas megye első nyomdáját Nádasdy Tamás alapította 1536/37-ben Sárvárott. Manlius vándornyomdász 1582-ben kezdte meg működését Németújváron. Később Monyorókeréken és Sárváron állította fel nyomdáját. Kőszeg első nyomdásza, Wechelius András 1652-ben egy kalendáriumot nyomtatott a városban. 4. Siess József János 1748-ban Rennauer Fülöp özvegyétől vette meg a nyomdát. V. ö.: Csatkai Endre: A soproni nyomdászat a 18. század első felében. = Soproni Szemle, 1961. 1. sz. 38—51. p. 5. A kérdésnek elég nagy az irodalma. A jelnetősebbek: A szombathelyi egyházmegye története. (A továbbiakban: SZÉT) I. köt. 73. p. — Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535—1848. I—II. köt. 1081. p. — Ulreich Tibor: Szombathely nyomdái napjainkig, valamint termékeik 1787től 1900-ig. 23. p. — A Szombathelyi Püspöki Levéltár (továbbiakban: SzPK) mutató II. 119. p. 6. SzPK. Szily és Schönvisner levelezése. SZÉT I. 74 a. 7. Lásd: Ulreich: 23—47. p. 8. Ulreich: 23. p. 9. SzPK. SZÉT I. 82 a. 10. Kultsár István életrajzát lásd: Irodalmi Lexikon I. köt. 720. p. 11. V. ö.: Kuntár Lajos: Könyvek sorsa. = Vas megyei Könyvtárak Értesítője. 1987. II. köt. 12. „A jó pásztor ..." Szegedy Pál által 1799-ben elmondott beszéd. 18. p. 13. Gróf Herzan Ferenc (1735—1804) bíborosként Napoleon elől menekülve került Szombathelyre. Itt püspökként 1799—1804 években működött. Bécsben halt meg, de kívánsága szerint Szombathelyen temették el. Püspöksége alatt közel félszáz kiadvány jelent meg a Siessnyomdában. 16