Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - Szabó László: Ujabb lehetőségek megyénk szlovéniai és burgenllandi kapcsolataiban

SZABÖ LÁSZLÓ ÚJABB LEHETŐSÉGEK MEGYÉNK SZLOVÉNIAI ÉS BURGENLANDI KAPCSOLATAIBAN Aki csak egy picit is nyitott módon érdeklődik a világ sorsa és a benne végbemenő folyamatok iránt, érzékelheti, hogy az egyes országok és nemzetek látványosan közelebb kerültek egymáshoz az elmúlt években. Igaz ez a szó elsődleges értelmében, hiszen a közlekedési technika fejlődésével órák alatt elérhetők a legtávolabbi pontok is; de igaz átvitt jelentésben; hiszen már régóta nem tapasztalható olyan érdeklődés, megértés és empátia az egyes — sokszor különböző társadalmi rendszerű államok — népei és szerencsére többnyire politikusai közt is, mint manapság. Ebben a folyamatban továbbra is élen járnak a kis népek és államok (noha a legnagyobb áttörés a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban jött létre). Nem véletlenül, hiszen az egymásrautaltságuk sokkal evidensebb. Az együttműködést gazdagítják azoknak a határmenti területi-közigazgatási egységeknek a kapcsolatai, ahol nemzetiségek élnek. A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás egyébként is globális problémává nőtte ki magát, amely elől hazánk politikai gyakorlata sem tud — és nem is akar — kitérni. Kézenfekvő, hogy a határainkon túl élő magyarsággal a legrendszeresebb és intenzívebb kapcsolatokat, a hozzájuk legközelebb fekvő megyék építsenek ki; amelyek keretében a területükön élő nemzeti kisebbségek számára is biztosítják az anyanemzetükkel való érintkezés sokféle formáit. Ezekből a megfontolásokból megyénk évtizedekre visszanyúlva kezdeményezője volt a Jugoszláv Szocialista Köztársaságban Szlovéniával, illetve Ausztria burgenlandi tartományával létesítendő és megvalósítandó sokoldalú együttműködésnek. A fentiek szellemét kiteljesítő legszervesebb kapcsolódási pontok a kultúra, az oktatás és a tudományos kapcsolatok terén találhatók; ezért már eddig is ezeken a területeken értük el a legfigyelemre méltóbb teljesítményeket. A kor követelményei, a célirányosabb és tervszerűbb munka igénye azonban napirendre tűzték a tevékenység irányainak, mértékének és az együttműködés színtereinek írásbeli megállapodásokban való rögzítését. Ezért ez év májusában Burgenland Tartomány főnöke és Vas Megye Tanácsának elnöke 3 évre szóló kerettervet írt alá, Vas Megye Tanácsa V. B. Művelődési Osztálya vezetője pedig a muraszombati és lendvai nemzetiségi oktatási érdekközösségekkel, illetve kultúrszervezeti szövetségekkel állapodott meg. Mindkét dokumentumnak vannak azonos találkozási pontjai: mindenekelőtt az, hogy kapcsolatainkat a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, egyenjogúság alapján értelmezzük és fejlesztjük; hozzájárulva általuk államaink együttműködéséhez. Mégis szembetűnő különbségeket is tartalmaznak azok. A burgenlandi megállapodás elvibb, általánosabb jellegű, a keretterv megnevezése is erre utal. Azért történt ez, mert a szóban forgó tartománnyal még ez idáig nem rögzítettük írásban az elveket sem, kapcsolataink újabb keletűek, mint szlovén barátainkkal. A Szlovén Szocialista Köztársasággal fennálló, terebélyesedő együttmunkálkodásunk viszont már régebbi múltú, az elvi kapcsolódási pontokon túlhaladt, az intenzív elmélyülés és gyakorlatiasság sza1