Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Völgyes Ferenc: Harasztifalu a Batthyány család birtokában

bejelenti Batthyány Ádámnak, hogy: „Az Berkiek, Nádalliak és az Harasztiak egy horvát papot fogadtak, az ki most is szolgál nekik."

6 Nagykölked neve, ahol élt a horvát pap, nem szerepel a jelentésben. Valószínű azért nem, mert Nagykölked sohasem volt a Batthyány család birtoka. A papot azért iktatták be plébánosnak Nagykölkeden, mert ott már volt lakás a pap részére. Nagykölked ugyanis már a XIII. századtól kezdődően templomos hely volt. Miután a horvát falvaknak volt már papjuk, az istentiszteletek megtartására kápolnákat kellett építeni. Erről tanúskodik egy 1658. május 13-án kelt okmány: „Nádallia, Haraszti és Berkifalu jobbágyai kápolnát építettek maguknak. Állításaik szerint régen Körmendre, mint anyaegyházhoz szolgáltaik. Most elszakadván tőle, a körmendi templomihoz tartozó rétekből kérnem a maguk templomához... Sohasem a plébániához, hanem az apácák templomálhoz tartoztak, oda is te* metkeztek és szolgáltak."

7 A Harasztifaluban megépült kápolnát az 1697-ben történt püspöki látogatás során készült feljegyzés mutatja ibe: „Kegyúri jogot a Batthyány család gyakorolja. Elsősorban horvát, másodsorban magyar nyelvű. Történt 1697. november 30-án. Ez a kápolna a helyiségen kívül, kissé lejtős helyen, a falutól nyugatra épült Szent László tiszteletére, résziben faragott, sima fából, részben sárral összeillesztett vesszőből és kerítéssé formálva. Temetője faragott fakerítéssel körülvéve erős és fák díszével kelleimes. A kápolna zsindellyel van lefedve, mennyezete fáiból készült és tarka színezetű. Padjai elég jól elkészítve. Oltára Szent László tiszteletére áll, de elég kicsiny. Gyertyáról, ostyáról, borról a hívek gondoskodnak. A temetői haranglábban van egy harangjuk is. Plébánia és iskolaház itten nincsen. A plébános jövedelme, valamint az iskolamesteré, hasonló a nagykölkedihez. Hívek száma 215. Mind katolikus. A kápolna javadalma és jövedelme: Van egy szántóföldje, 4 hold 6 köböl. Van 20 Ft kintlévősége is."

8 Ez az okmány az első, melyből megtudjuk a falu lakóinak számát. A 215 fős lélekszám a XVII. század végén igen jelentős. Még 1653-ban is Gorup János zálogbirtoka a falu. Gorup János házi feljegyzése arról az egyezségről tanúskodik, melyet a falu jobbágyaival kötött a robot és más szolgáltatások ügyében 1653. január 25-én. A megállapodás értelmében Harasztifalu jobbágyai esztendei robot és szolgálat fejében évente 125 Ft-t fizetnek, mely három részletben esedékes. A szerződésben foglaltak betartásáért Újvári Péter bíró és hat jobbágy vállalt kezességet. Az irat másik oldalán házi feljegyzésiek találhatók, melyek tanúsága szerint a falu pontosan teljesítse fizetési kötelezettségeit az 1653—1663 közötti esztendőkben. 1664-ben a Batthyány család visszaváltotta a falut, de tíz év elteltével újra elzálogosította azt. Az 1675. március 6^án kelt okmány: „Batthyány Kristóf 9 hold földet ad Harasztifalu mezei hadnagyának Békássy Miklósnak, mely birtokában marad, amíg csak Harasztifalut bírja. A falu kiváltásakor azonban a 9 hold földet tartozik visszaadni."

9 Az okmányból nem tűnik ki, hogy mikor és mennyiért került elzálogosításra a falu. Az utolsó mondat viszont említi a kiváltást. Akkor tehát zálogosításnak is kellett lenni. Azt a tényt, hogy Harasztifalu, vagy annak egy része a Békássy család birtoka volt, egy XVII. századból való évszám nélküli összeírás is bizonyítja, mely a Békássy levéltárban található. A XVII. század végén készülhetett, azután, hogy a falu a Békássy család birtokába került. Az összeírás Harasztifalu, Szombatfa, Velemér, Hermán és Kis Szőlős posessiókról készült. Ezek a falvak Haraszti kivételével sohasem tartoztak a körmendi uradalomhoz. Miután az összeírás csonka, évszám nélküli, a falunkra vonatkozó adatok sem lehetnek teljesek. A ikigyűjtött adatok a következők: 98