Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Völgyes Ferenc: Harasztifalu a Batthyány család birtokában

Jobbágyok száma 23. Szláv és magyar mevűek. Sessio populusa: 16 Sessio deserta: 7 (Népes, lakott telek) (Telek alatti rész) Ebből fél telek 8 1/8-nál kisebb telek 7 negyed téliek 8 A század első feléből való összeírások adataihoz viszonyítva ez (kevés. (1635-ben 33 család, 1646-ban 39 család. 1697-ben 215 volt a lélekszám.) Elképzelhető tehát, hogy csak a falu egy része volt a Békássy osialád birtokéiban.

10 Az összeírás adataiból kitűnik, hogy a szántóföldekhez viszonyítva nagyon kevés réttel rendelkeztek a falu jobbágyai, és a kaszálók egy része nem is a falu határában volt. A jobbágyok az új földterületeket elsősorban erdőirtássotkból nyerték. Ez azonban sokszor összeütközésekre adott okot a szomszédos falvak jobbágyaival. 1677-ben két évig tartó pereskedés kezdődött Magyarnádalja és Harasztifalu jobbágyai között a „Rókalik" nevű erdő irtása miatt. Lipót király Fnanchich Ádám kérésére tanúkihallgatást rendelt el az ügyben. A vasvári káptalan 1678. február 7-én Kardossy Gergely őrkanonokot küldte ki Magyarnádaljóra tanúkihallgatásra. Részletek a kihallgatási jegyzőkönyvből; „Deutrum: Tudja-e tanú, hogyMagiar Nádallia és Hanasztifalu között lévő szálaserdőből Kölked felé a Rákaliik nevű Tölios (tölgyes) csarit van, ezen túl Fűzkerék nevű sássas, innen a körmendi gyalogút felé 40 hold irtásföld, ahol a „Puszta csigás ikút" volt valaha, mikor kezdték ezt a haraszti lakosok irtani, tiltakoztak-e ellenie a Magiar Nádaliiak, és hová tartozott ez valamikor?" A deutrumfoan felsorolt területek a tanúk szerint Magyar-nádalja határához tartoztak, a harasztiak irtották ki, de a magyarnádaljaiak ezt tilalmazták. 30 tanú vallotta: ... „Tudgia hogy egyszer falustul mentek ki a nádaliiak a harasztiakra."

11 1697. október 7-én Batthyány Kristóf kéréséne újabb 79 tanút hallgattak ki a Rákaliik nevű erdő ügyében. Részlet a káptalan által végzett kihallgatás jegyzőkönyvéből. ,,79 tanú vallotta, hogy Harasztifalu határában a Rókaliknál és Fűzkerék nevű sasos dombjánál lévő szántóföldeket nem a nádaliiak, hanem mindenkor a harasztiak bírták, szántották és vetették. Ezeket a földeket nem csaritból irtották, hanem mindig tiszták voltak. A Fűzkerék nevű sásosnál a harasztiak 10 év óta irtottak. A csaritban a harasztiakon kívül a szomszédok is legeltettek. Egyik sem bántotta a másikat."

12 A vasvári káptalan végül az ügyet azzal zárta le, hogy a Rókalik nevű tölgyes a haraszti jobbágyok tulajdona, így nyugodtan irthatják tovább az erdőt. Urbáriumi összeírások Az 1700. évi urbáriumi összeírásokból kapunk képet arról, hogy milyen helyzetben volt a falu a századforduló idején: „Szántói oly bőségben vannak, hogy nem is tudják azokat megművelni. Rétjük nincs. A szénát Körmend területéről szerzik be. Tűzifának alkalmas erdejük közepesen van. Épületfáról az uradalom gondoskodik. Értékesítési lehetősége olyan, mint a környékbeli faluké."

13 A falu életében továbbra is a legnagyobb gond a rétek és legelők hiánya. Takarmány hiányában rendkívül alacsony szinten lehetett az állattenyésztés. 99