Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Völgyes Ferenc: Harasztifalu a Batthyány család birtokában

VÖLGYES FERENC HARASZTI FALU A BATTHYÁNY CSALÁD BIRTOKÁBAN (RÉSZLET A HARASZTIFALU TÖRTÉNETE C. DÍJNYERTES PÁLYA­MUNKÁBÓL A pályamunka Harasztifalu történetét négy fejezetre tagolva dolgozza fel: I. Harasztifalu legrégibb története 1900-ig, II. A XX. század krónikája III. Az is­kola története, IV. Szövetkezetek Harasztifáluban. Az első két fejezetben a fa­lu históriáját tehát kronológiai szempontból dolgozta fel a szerző, ezen belül a település földrajzi helyzetévél, nevének etimológiájával, néprajzával, építésze­tével külön is foglalkozva. A dolgozat mennyiségre és forrásfeltárásra is jelen­tős fejezete a község birtoklástörténete, a három évszázadon át Rásztina hor­vát településnévre hallgató község településtörténete, valamint a Batthyány család jobbágyfalujaként számontartott Harasztifalu és jobbágyságának histó­riája. A szerzi? ez utóbbi részletet választotta folyóiratunkban részletközlésre. A jobbágyfelszabadítást követő, majd a felszabadulást megelőző és követő évti­zedek sokrétű bemutatása után összefoglaló képet ad az 1959-es kibontakozást — villamosítás, termelőszövetkezet — követő fejlődés évtizedeiről is. A pálya­munkát két tematikusán elkülönített fejezet zárja, amelyekben egyfelől számot ad a harasztifalui iskola történetéről az 1830-as évektől a tanítás megszűntéig, 1979-ig, valamint a szövetkezeti mozgalomnak, köztük a Hangya szövetkezet, a Földművesszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ helyi históriájáról. „Amikor szülőfa­lum történetét .több éves anyaggyűjtés után leírtam, az itt élt emberek több év­százados nyomorúságos életét, kiszolgáltatottságát, az utóbbi évtizedek nagy vál­tozásait és fejlődését igyekeztem megörökíteni az utókor számára. Hiszem, hogy ez a fejlődés töretlen marad a jövőben is. Ennek legfőbb feltétele a béke." — írta a szerző a pályamű részletét publikálásra bocsátó összefoglalójában. A körmendi uradalom része A körmendi vár, a város és a hozzá tartozó posiessiok 1606-ban a Batthyány család birtoka lett. Harasztifalu is évszázadokon keresztül szerves része volt a körmendi uradalomnak. A jobbágy fai vak helyzetéről az Urbáriumi össze­írások adnaik részletes képet. Ezekből az összeírásokból ismerjük a jobbágy­telkek számát, nagyságát, a jobbágyak neveit és fiaik számát. Az összeírá­sok a falura vonatkozó más adatokat is tartalmaznak. Batthyány Ferenc csak két esztendeig birtokolta a falut. Miután pénzre volt szüksége, 1608-ban Ha­rasztit és Horvátnádalját zálogba, adta. „Batthyány Ferenc vallása a vasvári káptalan előtt: Harasztit és Horvát Nádalliát a Pinka folyón lévő malommal együtt 2 300 Ft-ért Blasikovich Istvánnak zálogba adja. A jobbágyok tűzifát az erdőből sza­badon vihetnek." 1 Sokáig mein lehetett zálogban a falu, mert a Batthyány család urbáriumi összeírásaiban 1610-től már újra szerepel. A XVII. században még kétszer ke­rült elzálogosításra a failu: 1639-ben és 1675-ben. Ha a földesúrnak pénzre 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom