Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

MŰHELY - Szabó József: Az egyetemes magyar kultúra szolgálataiban. Nádasdy Lajos munkássága

pöke mellé. Ezt követően megválasztott lelkészként Nagyvázsonyban, Zánkán, Nemesvámoson és ma Sárváron tevékenykedik. A szülői házon kívül életének alakulását a pápai kollégiumban eltöltött évek határozták meg legjobban. Az a pápai iskola, ahol sok neves közéleti ember szívta magába a tudás, a nemes emberi érzések erejét. Itt nevelték bele az önállóságot és azt a törekvést, hogyan kell megbecsülni az embereket a tár­sadalomban. Ennek felelősségét érezte, amikor már fiatal lelkészként belekap­csolódott a közügyek intézésébe. Emberséges magatartásának köszönhette, hogy zánkai működése alatt, a baloldali szektás támadások idején is, megválasztották tanácstagnak és tagja lett a gazdasági bizottságnak. Azt is a pápai „alma mater"-nak köszönhette, hogy már diák korában kap­csolatba kerülhetett a népi írókkal, kiknek hatása egész életén, munkálkodásán megmutatkozott. A teológiáról kikerülve megvásárolta megjelent műveiket és járatta az általuk szerkesztett folyóiratokat: a Keilet Népét, a Magyar Utat és a Magyar Életet. E kialakult kapcsolatok következményeként, az első celldömölki lelkészi szolgálata idején, az országban vidéki viszonylatban az elsők között — evangé­likus és református műkedvelő fiatalokkal — előadatta Kodolányi János: „Föld­indulás" című drámáját, mellyel nagy sikert arattak Celldömölkön, Pápán, Csöglén és Nagypiriten. Egy másik alkalommal nagy sikerű kultúrestet rendezett ugyancsak Cell­dömölkön, melynek vendége volt Móricz Zsigmond. A nagy író ekkor látoga­tást tett Berzsenyi Dániel szülőföldjén. A rendezvényt a Kelet Népe is elisme­rően méltatta. Éppen a népi írókkal való szoros kapcsolata indította arra, hogy a felsza­badulás után, Celldömölkön bekapcsolódjék a nagyközség politikai életébe. Leg­először a Nemzeti Paraszt Pártnak (NPP) lett helyi, majd járási, végül a Vas megyei titkára és a párt országos választmányának tagja. Ott találjuk a meg­alakult Nemzeti Bizottságban is, melynek hamarosan elnöke lett. Az ún. Bal­oldali Blokkban is tevékeny szerepet vállalt, ahol szintén elnökké választották. Nem ismert fáradságot akkor sem, amikor a Celldömölkön megalakult Földmíves Szövetkezet irányítását is elvállalta. Ekkor minden szövetkezeti alkalmazott kapott havi fizetést, csak ő nem, pedig a szomszédos Köcsk és Sitke szövetkezete is Cellhez tartozott. Kezdettől, a Hazafias Népfront megalakulásától, bekapcsolódott a mozga­lomba. Celldömölkön beválasztották HNF városi bizottságába, és ezt a leg­utóbbi választások alkalmával is újra megtették. Abban az időben szervezték meg Celldömölkön a gimnáziumot, melynek létrehozásában Nádasdy Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett. Mint a NPP megyei titkára dr. Kereszitury Dezső kultuszminiszitert meghívta Celldömölkre, nagygyűlésre és azon kicsikarták a minisztertől azt az ígéretet, hogy a nagy­községben gimnázium létesüljön. Az ígéretből hamarosan, a mostoha körül­mények, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, valóság lett. Így vált ez a gimná­zium Kemenesalja népe sajátos kultúrájának, a magyar tudásnak, a magyar akaratnak jelentős fellegvárává. Nádasdy Lajos első írásai az 1940-es évek elején, egyházi lapokban jelentek meg, majd Celldömölkre kerülve a Celldömölki Hírlapban és a Kemenesalja című újságokban közölt cikkeket. A felszabadulás után a Celldömölk és Vidéke lapot szerkesztette addig, amíg a szolgálata el nem szólította a községből. Ezt követően Veszprém megye lett működésének, tevékenységének terü­lete. Ekkor a régi diákváros, Pápa vonzotta, melynek ifjúkori emlékei kitörül­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom