Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

MŰHELY - Szabó József: Az egyetemes magyar kultúra szolgálataiban. Nádasdy Lajos munkássága

hetetlenül éltek lelkében. A múlt kutatásának első indítékait e várostól kapta, így nem csoda, hogy sóik-sok munkájában foglalkozott Pápán és Veszprém megyében történt eseményekkel. Kutatta Petőfi, Jókai és Vas Gereben Pápá- . hoz, valamint a megyéhez fűződő élményeit. Jelentős munkája: „A pápai kőszínház története 1817—1931", melyet a megyei tanács művelődési osztálya, Horizont közművelődési kiskönyvtár 5. köteteként jelentetett meg. Tulajdonképpen ezután bontakozott ki Nádasdy Lajos irodalmi és gazdaságtörténeti tudományos munkálkodásának sokrétű, eredményes korszaka. Előttem fekszik munkái bibliográfiája, mely egy szorgalmas, lankadatlan tevékenységű élet bizonyítéka. Hosszú, oldalakra terjedő felsorolás lenne ezek bemutatása. A Vas Népéiben közölt cikkeken kívül írt Győr-Sopron megye napilapjában, a Kisalföldiben és Veszprém megye újságjában, a Naplóban. Különböző folyóiratokban — Irodalomtörténet, Életünk, Vigília, Vasi Honimereti Közlemények, Vasi Szemle, VEAB Értesítő, Vas Megye Levéltári Évkönyve, Veszprém Megyei Múzeumok Évkönyve, Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, Horizont (ez a Veszprém Megyei Közművelődési Tájékoztató) — jelentek meg értékes munkái, melyek a két megye — Vas és Veszprém — múltjának feltárásában és megismertetésében elévülhetetlen, maradandó kincseket jelentenek. Eddig 78 cikke, tanulmánya jelent meg a felsorolt napilapokban, folyóiratokban, melyekből különböző pályázatokon több munkája értékes díjat nyert. Ezek szintén jelzik munkásságának eredményességét és rangját. Szorgalmas kutatása nyomán gazdagodott történettudományunk és irodalmunk is. Felsorolni is sok, mi mindennel foglalkozott! Csak néhány fontosabb tanulmányát, munkáját említem, melyekből tájékoztatást nyerhetünk széles körű érdeklődéséről. Különösen értékesek azok a kutatásai, melyekkel Kemenesalja és Vas megye kézműiparának és céhszervezetének kialakulását, fejlődését tárta fel. Jelentős munkája: ,,A kézműipar és céhszervezetek kialakulása Kemenesalján 1526—1872", mellyel az MTA Veszprémi Akadémia Bizottságának (VEAB) településtörténeti pályázatán 1976-ban értékes díjat kapott. Ugyancsak a VEAB 1977. évi pályázatán nyert elismerést: ,,A falusi és mezővárosi céhes kézműipar Vas megyében a XVI—

XIX. században" című munkájával. E munkái közül az utóbbi kézirata a Vas Megyei Levéltár II. számú évkönyvében, míg az első a Vasi Szemlében jelent meg. Ezek a dolgozatai az országban is egyedülálló feldolgozásai e témakörnek. Több munkájában foglalkozik a két megye művelődéstörténetével, a falusi műkedvelő színjátszással, a felvilágosodás korának hatásával és a középkon iskoladrámákkal. Kiemelkedő munkája: ,,A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán" című. A közölt iskoladrámák közül egyet, irodalmunkban még ismeretlent, a Győri Teológia Könyvtárában fedezett fel, többet pedig Táncz Menyhért, pápai pálos szerzetes kézirata alapján, az MTA kézirattárából közölt. Felfedezésével nagy szolgálatot tett drámairodalmunk kezdeteinek megismerésére. ,,Az iskoladrámák a liturgiához kötődő misztériumjátékok, amikor a templom falain kívülre kerülnek és az egyházi szertartástól elszakadtak, fokozatosan elvilágiasodtak. Nyomukban fejlődik ki és jelenik meg a népi misztériumjáték. Ezekben már nemzeti nyelven szólalnak meg a játék szereplői, és természetesen népi szellem is hatja át őket. Ez a nemzeti nyelven megszólaló népi misztériumjáték az a híd, amely átíveli azt a szakadékot, amely a liturgiához kötött szertartásos misztériumjáték és a világi dráma megszületése között az irodalomban érzékletes valóság" — írja Nádasdy Lajos munkája előszavában. 27