Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)
Pethő Gyula: Ötven éve jelent meg az „írott Kő"
a pezsgést használta ki Bárdosi Németh János, amely a kor sajátja'volt; de abból a tiszta, a haladó gondolatot tette magáévá. Azonban néni volt a város, s a megye írói számára olyan fórum, amely kifejezetten irodalmi- művészeti lett volna. Igaz, 1933-tól m ár élt a Vasi Szemle c. folyóirat, s közölt szépirodalmi alkatásokat is, azonban — jellegének megfelelően — elsősorban helytörténeti, tudományos orgánum volt. A Faludi Ferenc Irodalmi Társaság ezért határozta el, .. .„hogy negyedévenként megjelenő irodalmi folyóiratot létesít, amely köré csoportosítani kívánják a vidéken élő magyar írókat. Debrecen, Szeged után ezzel Szombathely is erőteljesen fog hozzászólni azokhoz a nagy magyar művészi életkérdésekhez, amelyek ma az érdeklődés homlokterében állnak.. ." 4 Az írott Kő tehát kifejezettén irodalmi-művészeti folyóiratnak indult, s az is maradt. Sajátos helyzete — a Faludi Irodalmi Társaság és a folyóirat összefonódása szükségszerű volt. A Társaság anyagi támogatást adott, amellett rendezvényeivel, irodalmi műsoraival olvasókat is toborozott a folyóirat részére, amely viszont publikációs lehetőségeket kínált a Társaság író-költő-irodalomtörténész, stb. tagjai számára, összekapcsolta továbbá Bárdosi Németh János személye is a Társaságot és a lapot. A falyóira.t_1935 karác sonyára jelent meg, persze 1936. 1. számként. Szerkesztői: Bárdosi Németh János, Kincs Elek, ősz Iván és Károlyi László voltak. Bárdosi Németh János az induláskor — többek között — így nyilatkozott: „Én hiszem, hogy ez a lap nagy lépéssel viszi előre azt az új magyar szellemi törekvést, amely minden tájnak a sajátos hangján szólal meg és a maga sajátos szellemével és sorsával simul bele a magyar élet nagy egységébe.. ." 5 Az első számban zömmel a helyi szerzők alkotásait találjuk: Bárdosi Németh János, Kocsis László, Toronyi István, Kutas Kálmán, Bódás János, Finta Sándor, Kincs Elek, Bakó József, Ösz Iván, Kászonyi László, Pálma László. Feltűnik Berczelli A. Károly neve is. Oltványi-Artinger Imre pedig Derkovits Gyula művészetéről ír. A következő számokban már Kodolányi János, Sásdi Sándor, Sárközi György, Németh Imre, Dénes Gizella, Gulyás Pál, Komlós Aladár, Erdélyi József, Csuka Zoltán, Jankovich Ferenc, Bálint Sándor, Merényi Oszkár nevével is találkozhatunk. A folyóirat szerkezete általában a következő képet mutatta: mindegyik szám élén egy elméleti cikk állt, ezt követte a szépirodalom, versek, novellák. Egy-két szépirodalmi-művészeti tárgyú tanulmány minden számban olvasható volt. A lapot a Számadás rovat zárta; abban könyvismertetéseket, emlékezéseket, tudósításokat — továbbá a zenei és a képzőművészeti élet híreit olvashatta az érdeklődő. (S persze anyagi okokból kénytelen volt számtalan hirdetést is közölni.) A versek, elbeszélések, tanulmányok értékelésére itt nem vállalkozhatunk. (Ezekről Tüskés Tibor tanulmányai és Laki Miklós kézirata tájékoztatnak, amelyek hozzáférhetőek. 6 ) Az írott Kő két időszakban és két különálló sorozatban jelent meg. Az első szakasz 1935. karácsonyától — 1937. decemberéig tartott. Aztán 1942. július 1-től ismét újra indult a folyóirat — s élt 1944. október 31-ig. Az első periódus — a Bárdosi Németh János és társai^TFát Fémjelzett időszak — alatt különösen erős volt a lap vonzódása a népi írókhoz. Ekkor már érződött a németbarát politika negatív hatása is. A szerzők közül többen felismerték — vagy ösztönösen érezték — a várható tragikus következményeket. A szociális kérdések, főleg a parasztkérdés megoldatlansága hatott erőteljesen a szerkesztői koncepcióra. Egyetérthetünk Tüskés Tibor megállapításával: a kor hivatalos politikája, uralkodó eszméi viszonylag kevéssé éreztették hatá18
