Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

Pethő Gyula: Ötven éve jelent meg az „írott Kő"

PETHÖ GYULA ÖTVEN ÉVE JELENT MEG AZ „ÍROTT KŐ" Fél évszázad — igaz, megítélés dolga — nagy idő már a történelemben is. Kü­lönösen, ha megyénk egyik eseményéhez fűződik e fél évszázad, mert azt leg­inkább sajátunknak érezzük. Így van ez most is, hiszen ötven esztendővel ez­ezelőtt jelent meg az akkori Dunántúl egyetlen irodalmi folyóirata az írott Kő — Szombathelyen. Feszültségekkel terhes kor. Európa már újra aggódik, hiszen alig jutott túl la világgazdasági krízisein, máris új veszedelem előszelét érzi. S ez a ve­szedelem egyre közeledik. Németországban már berendezkedett a nemzeti szo­cializmus; a hitleri politika, ideológia, s annak konkrét megnyilvánulásai a megdöbbenés, aggodalom, s a félelem — és sajnos itt-ott a példa — hullám­gyűrűivel együtt hatolnak be Európa országaiba. Hazánkban Gömbös Gyula kormányoz ekkor, aki szívesen fogadja a hitleri gondolatokat. Nemcsak a mun­kásság, a szegényparasztság, cselédség, zsellérség áll szemben az uralkodó osz­tályokkal, a gazdagokkal, de az ideológiák is egymásnak feszülnek. Ezt érzé­keltette a folyóirat beköszöntő tanulmányában Bárdosi Németh János — töb­bek között az alábbi sorokban is: „Vájjon nem újabb sorsfordulatok és halálos küzdelmek felett virraszt-e ma a magyarság? Nélkülözhetjük-e ebben a zava­ros, ideges korban a magyar irodalom történelmi ítéletét és tanítását?" 1 Ebben az időszakban Szombathelyen is mozdult a szellemi élet. Az itt élő írók, irodalmáruk úgy érezték, gondolataikat, művészi elképzeléseiket, néze­teiket saját folyóiratban tudják legjobban az érdeklődő közönséggel megismer­tetni, s híveket toborozni az irodalomnak. Egyúttal remélték: a társadalom gondjait is módjukban lesz feltárni és sajátos eszközökkel mind az irodalom, mind az ország előrelépését segíteni. Aligha nevezhető előnyösnek a 30-as évek közepe egy irodalmi folyóirat indításához. A bátrak, s a messzetekintők mégis létrehozták. A folyóirat a Fa­ludi Ferenc Irodalmi Társaság, a Vasvármegye és Szombathely Város Kultúr­egyesülete Irodalmi Szakosztálya kiadásában kelt életre. Érdemes szemügyre venni a Társaság útját is. Az első Faludi Ferenc Irodalmi Társaság 1906. május 21-én alakult (szervezése 1904-től indult meg), elnöke Karpáti Kelemen volt. Ez kesobb beolvadt a fentebb már említett Kul­túregyesületbe, s annak Irodalmi Szakosztályaként működött tovább. A tulaj­donképpeni Faludi Ferenc Irodalmi Társaság 1927-ben alakult , a Kultúregye­sület Irodalmi Szakosztályából — de lényegében annak keretében folytatta munkáját. 1 932-ben Bárdosi Németh János lett a Társaság titkára, s Pável Ágoston az alelnöke. A következő évek szemmel látható változást hoztak a város és a Társaság életében. 2 Bárdosi Németh János nagyszabású irodalmi szervező munkát vállalt ma­gárla — 1933—1935 között,, s jó néhány, már akikor nagy írót, politikusit hívott meg a Társaság szombathelyi találkozóira. (Többek között: Móra Ferencet, Féja Gézát, Móricz Zsigmondot, Illyés Gyulát, Tamási Áront, Szabó Lőrincet, Németh Lászlót — és Bajcsy-Zsilinszky Endrét! 3 Ekkor már igen jelentős volt a népi írók mozgalma, szerepe, ami új és haladó törekvésként jelentkezett. Azt 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom