Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - Wirth Zsuzsanna: A történelemtanítás hasznos segédeszköze. Feiszt György: Rövid magyar címertan és pecséttan

A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS HASZNOS SEGÉDESZKÖZE FEISZT GYÖRGY: RÖVID MAGYAR CÍMERTAN ÉS PECSÉTTAN ISZÁI TÖRTÉNELEMSZÁKRÖRÍ FÜZETEK 15. RÖVID MAGYAR CÍMERTAN ÉS PECSÉTTAN A Történelemszakköri Füzetek 15. számú kötete olyan útibaigazítást nyújt a történelemtanárok és a tanu­lók számára, amelyre már régóta vá­runk. Feiszt György munkája kitűnő kézikönyv. A tapasztalatok szerint niem bi­zonyult múló divatnak az utóbbi években megélénkült érdeklődés a magyar középkor iránt. Ebben a szé­lesebb összefüggésben a történettudo­mány néhány részterületére különö­sen felfigyelt az ismeretterjesztő iro­dalmat igénylő olvasótábor. Talán ki­csit az érdekességre fogékony fan­tázia oldaláról közeledve, talán egy kis nosztalgiától illetve romantikától vezérelve, de mindenképpen műve­lődéstörténeti tájékozottságunk hiá­nyosságait megérezve született újjá a múltból örökölt jelképeink iránti vonzódás. Ezen a ponton azonban nem szabad megállni. A címertan, és a pecséttan nem kuriózum, ahogyan sokan gondolják, ha­nem igen fontos történettudományi stúdium, hiszen történelmi forrásokat szó­laltat meg. Mégpedig jórészt aibból a fejlődési korszakból, amely a maga sajá­tos szimbolikus gondolkodásmódját inkább képi, mint írásbeli formában tudta kifejezni. Bizony sajnálatos tény, hogy történelemtanárok nemzedékei indultak el pályájukon olyan szemlélettel, amely nem tulajdonít kellő jelentőséget a nem írásbeli forrásoknak, sőt az írott források formai oldalának sem. A címer, a pecsét értékes információkat hordoz és közöl is, ha hozzáértés­sel faggatjuk a múltról. Másrészt gyakorlatias meggondolásból van szükség az előzményre, a fejlődési folyamat ismeretére, hogy elkerülhessük a tudatlanság­ból adódó torzításokat, amelyek olyan kínosan, bántóan hatnak például jelen­kori címerhasználatunkban. Van igény a megbízható ugyanakkor a nem csupán szűk szakmai körhöz szóló szakirodalomra. Majdnem fél évszázadnyi szünet után Bertényi Iván Kis magyar címertan (Gondolat zsebkönyvek Bp. 1983.) című könyve jelentette az első ilyen vállalkozást. Csakhogy ez a kötet igen gyorsan elfogyott a könyvkereskedelemben, és a szövege is kissé nehéznek bi­zonyult a diákolvasók számára. Feiszt György magyar címertana valóban rö­vid, de jól áttekinthető, olvasmányos stílusú írás. Az alapismereteket szabatosan megfogalmazva összegezi, ezenkívül számos érdekességgel is szolgál. A kitűnő­TANKÖNYVKIADÓ 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom