Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Vas megye múltjából. III. Levéltári Évkönyv

tükrözi. Az őszinte hangvételű, oldott beszélgetésekből megismerkedhetünk korabeli és ma is aktuális történelmi, politikai, 'kulturális és nemzetiségi kérdésekkel, azok összefüggéseivel, melyek ismeretében Pável élete, munkássága, cselekedetei még világosabban, még tisztábban és egyértelműbben bontakoznak ki előttünk. Ezért minden Pável iránt, vagy Ny-Dunántúl története és kultúrája iránt érdeklődő olvasó szíves figyelmébe ajánlható. A kötet az Állami Gorkij Könyvtár és Vas Megye Tanácsa közös kiadásában jelent meg mindössze ezer példányban, s csupán a Pável ünnepségek során került terjesztésre. HORVÁTH ERNŐ VAS MEGYE MÚLTJÁBÓL III. LEVÉLTÁRI ÉVKÖNYV SZERK. KISS MÁRIA. KIAD. A VAS MEGYEI LEVÉLTÁR. SZOMBATHELY, 1986. 388 p. ILLUSZTR. Aki Vas megye történetét akarja megismerni — netán kutatni — annak céljától és az ismeretszerzés mélységétől függően előbb-utóbb rá kell döbbennie milyen korok, s milyen területiek, témák történetéből nem talál feldolgozást. Többnyire marad a közel 100 évvel ezelőtti monográfia, a Sziklay János — Borovszky Samu szerkesztette Vasvármegye c. kötet tanulmányozása. Bizonygatni sem kell, hogy a monográfia milyen hasznos, ám a mi korunk aligha elégedhet meg vele. Az újabb várostörténetek mellett még mindig sok a „fehér folt", ezért is örülhetünk a levéltári évkönyveknek, s különösen a mostaninak, mert lényegesen csökkenti a feltáratlan témák számát. Természetesen ez többé-kevésbé minden történeti jellegű évkönyvre igaz, ám ebben a szakma kínálja kutatási eredményeit. Nézzük mit, — milyen korokból, milyen témákban — hasznosíthat a vasi helytörténet, s a honismeret. Sommásan úgy fogalmazhatunk: a 16. századtól szinte korunkig ível a történelem vallatása a kötet 16 tanulmányában. Az első munka olyan kérdéssel foglalkozik, amely régóta viták tárgya; Vas vármegye címerével. Borsa Iván tanulmánya — Vas vármegye címere — rendkívül izgalmas oknyomozás. Áttekinti az eddigi magyarázatokat, s jó érzékkel használja fel Tagányi Károlynak e témában készített (többször is átdolgozott), s az Országos Levéltárban található szakvéleményét. Történelmi múltjában, fejlődésében, változásában mutatja be a címer alakulását, s igyekszik a lehető legelfogadhatóbb magyarázattal szolgálni a címer alkotóelemeit, s azok jelentését illetően. Ügy véljük, a tanulmány — azon túl, hogy igen közel van a legteljesebb magyarázathoz — a további kutatásokhoz is ösztönzést ad. Kőszeg történetét — monografikus jelleggel — ma még Chernél Kálmán alapvető művéből isimerhetjük meg. (Kőszeg sz. kit. város jelene és múltja). Ám az előző évkönyvek Kőszegről szóló tanulmányaival együtt Bariska István 146