Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Völgyes Ferenc: Harasztifalu a Batthyány család birtokában

Állatok nélkül pedig szinte lehetetlen a földművelés. Hariaszitifalu még a századfordulón is a Békássy család birtoka. Az 1710. évi összeírás szerint: „23 gazda lakott a faluban 33 fiúgyerekkel. Van 3 fertály hely, melyen sok esztendő óta ház sem volt."

14 Ez az összeírás is. azt mutatja, hogy a XVII. század adataihoz viszonyítva a falu lakosságának száma »nagyon kevés. A telkek nagysága viszont tovább aprózódott. Már csak negyed telikéket rögzít az összeírás. Valószínű, hogy még ékkor is ikét, a Batthyány és a Békássy család birtokolta a falut. Az 17204>an kelt összeírás már lényegesen több családot vesz számba, mint az 1710. évi: ,,37 sessios jobbágy és 6 zsellér lakja a falut. Fiúgyerekek száma 61. Közülük többen vidékien szolgák. Állatlétszámok: ló 36 db, ökör 37 db."

15 Az 1734. évi összeírásból megtudhatjuk a jobbágyok neveit és fiaik számát is. „48 sessios jobbágy és 15 zsellér lakott a faluban. Fiúgyermekek száma jobbágyoknál 73, zselléreknél 5." Az összeírás szerint tehát a férfiak száma 141 fő volt. Ha a leányok és nők számát ugyanennyinek vesszük, akkor 1734-ben a falu lakóinak száma 280 fő felett lehetett, Ugyancsak ebből az összeírásból megismerhetjük a falu nehéz helyzetét, a jobbágyakra nehezedő terheket is: „E faluban fél helyhez csak annyi szántóföld van, mint másutt a negyedhez, az is sovány. Rétjük egyáltalán nincs. Ezért ezJak fél ihelyről adnak annyit, mint másutt negyedtől."

16 1744-ben vármegyei összeírások is voltak. A falura vonatkozó adatok a következők: „Telkes jobbágy 22 csaflád. Zsellér 6 család. Állatállomány: igásállat 56 db. Tehén 37 db. Vetésterület: őszi gabona 376 köböl = 188 hold. Árpa 34 köböl = 17 hold. Zab 56 köböl = 28 hold. Köles 19 köböl = 10 hold." Egy jöbbágycsaládra így kb. 11 hold vetésterület jutott. Sajnos az összeírásból nem derül ki, hogy a fentieken kívül milyen más növényeket termelitek még, mennyi földterületet ugaroltattak. Nem tudható pontosan, hogy hány holdon gazdálkodtak, és mennyi jutott átlagosan egy családra. Nem állapítható meg a közös legelők, rétek és erdők nagysága sem. Ha mindezeket figyelembe veszszük, egy családra átlagosan 20 hold körüli földterület jutott. Az összeírás további megállapításai: „A falu határa elegendő nagy. Mezeje részben egy, részben két nyomású. Kevés a rétjük. Tűzifájuk van, Szientpéterfai legelőjük után bizonyos számú munkást adnak. Gabonatermése közepes. Borkimérésük megvan."

17 Az összeírásból ismét kitűnik a rétek és legelők hiánya. A falu lakossága nem volt könnyű helyzetiben. A lélekszám növekedése miatt egyre jobban elaprózódtak a jobbágytelkek. A sovány földeken alacsonyak voltaik a hozamok. Takarmány hiányában nem volt mód az állatállomány növelésére. Egyre magasabb volt a földesúri szolgáltatás és robot. Ráadásul a szomszédos falvak jobbágyai állandóan zaklatták őket. 1746. június 16-án kelt az a panaszlevél, melyben uruktól, gróf Batthyány Lajostól kértek segítséget és védelmet, mert az Erdődy uraság vasaljai jobbágyai, akik fát szállítottak Szombat helyre, megverték a falu csordását és szolgáját. A csordás halálán van. Levelükben panaszolják: „... annyi határuk sincs, hogy marháikat kihajthassák. Rossz szomszédaik űzik, kergetik őket. Miattuk nem merik kint tartani a mezőn. Szomszédaiktól már eleget szenvedtek. Segítséget kérnek a nádortól, mert különben el fogják hagyni a 100