Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Krónika. 1985. évi jelentősebb honismereti megyei események

csak egy kiállítással kezdődött, 1975-ben. Az erre beérkezett alkotások bírála­ta, értékelése indította el azt a beszélgetést faragók és Péterfy László szobrász között, amely állandó összejövetelekké, szakmai megbeszélésekké alakulva mindinkább új, friss szemléletet alakított ki, amely másképpen értelmezi a néphagyományt, a régi életformát, mint az előző nemzedék. A népművészetnek nem a látványosságát, díszítettségét kell hangsúlyozni, hanem a hasznosságát, használhatóságát. Az összejövetelek — a képzés, a népművészeti és tárgyfor­máló hagyományaink megismertetése mellett — arra is módot adtak, hogy az immár fafaragó stúdióvá szerveződött csoport közösen készítsen közösségi cé­lokat szolgáló alkotásokat. (Népi ihletésű szabadidős parkokat, játszótereket.) A viták, a továbbképzések, a Péterfy László vezetésével elkészített közös és egyéni alkotások minőségi változást, egyre több egyéni és csoportos elismerést, díjat eredményeztek, melyre a megyei, de az országos szakemberek is felfi­gyeltek. Megszületett az elhatározás: közös műhelyt kell létrehozni, melynek kialakításába a népművészetben dolgozó más amatőr népművészeket is be kell vonni. így épült fel 1978 és 80 között a Faragóház Erdei András építész társa­dalmi munkában elkészített tervei alapján. Először fedeles hidat építettek a gyors, hegyi patak fölé, majd sárkányos kaput. A kapun áthaladva földsáncon vezet az út a fából ácsolt házhoz, mely stílusában az őrségi és a cáki építészet elemeit őrzi. Hasonlóan a cáki pincék tetőszerkezetei, az Őrség kontyos parasztházai szolgáltak mintául az építész Erdei Andrásnak a többi létesítmény tervezésénél is. A faragóház megépítését — melynek modelljéül a Kőszeg-Hegyalja népi építészeti hagyományai szolgáltak — követte a fatároló-gépszín, a szabadidős népi játékokkal kialakított park, a szabadtéri présbemutató, a kovácsműhely, a fazekas műhely és a kemencés ház elkészítése. Minden évben egy-egy újabb létesítménnyel gazdagodott a mühelyrendszer, helyet adva a népművészeti ha­gyományokat ápoló alkotók, szakkörök magas szintű továbbképzésének. Besz­prémy Józsefné a díszítőművészeti szakkörvezetőket tanítja, szoktatja stílus­hűségre. Szálai Istvánné a szövőszakkörök vezetőinek továbbfejlődését, képzé­sét gondozza. Péterfy László szobrász, a stúdió művészeti vezetője, a faragók munkáját irányítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom