Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Krónika. 1985. évi jelentősebb honismereti megyei események

A faragóházzal indult és népművészeti alkotóházzá fejlődött velemi telepen képződnek és nevelődnek azok a vezetők, akik ősztől tavaszig szakkörökben tanítják a népművészet új híveit megyeszerte. Munkájuk nyomán egyre többen kívánnak megismerkedni a népi kultúra ápolásának evvel az aktív formájával, s hatásukra Őriszentpéteren. Sárváron. Körmenden és Celldömölkön akkuit többek között önálló faragó kör. A képzések, továbbképzések eredményét demonstrálják a mozgalom számszerű gyarapodása mellett azok a sikerek, melyeket a vasi amatőr alkotók országosan elértek: három népi iparművészt (Bíró Ferenc, Orbán Zita. Beszprémy József né) hét népművészet ifjú mesterét (Németh Gyula, Sibinger Miklós. ifj. Palatkás József. Brodszky Ferenc, Patona Teréz. Beszprémy Alojzia, Varga Mária), egy népművészet mesterét (Tőke Imre) mondhatnak maguk közül valónak. Országos minősítésekről Gránátalma díjakkal, arany-, ezüst- és bronzplakettekkel térhettek haza — valóságos tarolást, aratást végezve — a vasiak. Együttesként pedig véglegesen Kiváló címet és nívódíjat kaptak, a Vas megyei Tanács a 10 éves jubileumra pedig a csoporttagoknak összesen 20 ezer forint jutalom szétosztásával köszönte meg eddigi tevékenységüket. A velemi műhely rendszer felépítésének céljai között szerepelt a képzési bázis és szellemi háttér megteremtésén kívül az is. hogy olyan, az idegenforgalmilag is kiemelt fontosságú tájegység adottságaira épülő nyári kulturális kínálathoz biztosítson alapot és keretet, melynek egyéni és csoportos programjai sok ezer érdeklődő számára biztosilják a tartalmas kikapcsolódást, turisztikai tájékozódást — erősítik vonzódásukat népművészeti értékeink iránt, és hagyományaink még nagyobb megbecsülésére ösztönöznek. A célnak megfelelően szervezték meg az MMIK szakemberei a stúdió tagjainak bevonásával a nyugatnémet és francia kézműves táborokai és nyári hétvégeken havonta a velemi folklórnapokat, melyekre nemcsak a megyeiek, de az ország különböző részéből és külföldről (főleg Ausztriából) is érkeznek látogatók. A velemi folklórnapok programjai már hagyományosan kialakultak. Minden érdeklődót vonzó kulturális események színhelye a Népművészeti Stúdió műhelyrendszere és környéke ilyenkor. Néptánc bemutató, báb- és színjáték, zenés műsor mellett népi játékok, hangszerek készítésére van lehetőség. A műhelybemutatók során a kovácsolás, fazekasság, szövés, fonás, kosár- és szalmafonás valamint a fafaragás titkaival ismerkedhetnek a látogatók. A népművészeti vásár és gulyásfőzés, kürtöskalács sütés is mindig nagy eseménye a folklórnapoknak. Nemcsak a fentiekben leírt tárgyformáló népművészeti ágakban virágzik Vas megyében a népi kultúra hagyományainak ápolása, hanem a népzene— népdal—néptánc területén is, mégpedig több évtizedre visszamenően. Néhány példa: A táplánszentkereszti citerazenekar októberben ünnepelte 20 éves születésnapját. 1965-ben alakult, s azóta generációknak adta át a népzene, a népdal szeretetét és ismeretét. Németh Lajos nyugalmazott tanár vezetésével Táplánszentkereszt nevét nemcsak a megyében, de sok helyütt az országban és külföldön is megismertette. Megyerikben élt és dolgozott a neves néprajztudós, népzenekutató Békefi Antal. Az ő emlékére hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a mayyc.r népdal ünnepét Szombathelyen november 16-án a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a Pedagógusok Szakszervezete, a Vas megye Tanácsa V. B. Művelődési Osztálya a főiskola és a Megyei Úttörőelnökség támogatásával. Vas megye néptáncmozgalmának színvonala évtizedek óta országosan is kiemelkedő, s hosszú idő óta a mozgalom regionális központja, továbbképzési VA