Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Naptár 1986. A szlovéniai magyarok szemléje

ségi nemzetet is tájékoztatja a nemzetiségi eseményekről. Hajós Ferenc a kétnyelvű ügykezelésről ad részletes tájékoztatást. A nemzetiségileg vegyes lakosságú területen lévő bíróságokon az összes felirat, bélyegző, pecsét, űrlap és nyomtatvány kétnyelvű. Ha az eljárásban az egyik fél magyar, akkor kétnyelven folytatják le. Hasznos és érdekes a maribori magyar és a szombathelyi szlovén lektor munkáját, tapasztalatait bemutató cikk. A maribori magyar tanszék jelenlegi lektora dr. Bokor József, bemutatja az eddigi tíz lektor munkáját, a lektorátus célját, feladatait. A maribori magyar lektorátus feladata: a kétnyelvű óvodák és iskolák számára óvónők, tanítók, tanárok képzése; nem magyar szakos egyetemisták részére fakultativ magyar nyelv tanítás; nem magyar anyanyelvű hallgatók részére kezdő és haladó fokon nyelvi tanfolyamok tartása és gyakorló óvónők, tanítók, tanárok magyar nyelvi továbbképzése. A szombathelyi szlovén lektor Elizabeta Bernjak írásának bevezetőjében röviden bemutatja a vasi Szlovénvidéket, majd a következő három oldalon a Slovenski koledarban megjelent írásának magyar változatát olvashatjuk. További két oldalon az irodalomtörténeti előadásokról, a szlovén kiegészítő szakos hallgatók és a gyakorló pedagógusok továbbképzése során szerzett tapasztalatait mondja el. Varga Sándor „Az együttélés kultúrájának egyes szempontjai" c. írásában többek között megállapítja: „a kulturált együttélés megvalósításának és fejlesztésének kulcsa mindenekelőtt a többségi nemzet és kevésbé a nemzetiség kezében van ... Az együttélés kultúrájának fejlesztéséhez és megformálásához lényeges előfeltétel a kölcsönös kétnyelvűség. . . (Ehhez) az oktatási rendszernek lehetővé kell tennie egymás nyelvének, kultúrájának és történelmének a kölcsönös elsajátítását, megismerését." A Muravidéken a nemzetiségileg vegyes területeken kötelező a kétnyelvű oktatás a szlovén és a magyar diákok számára. Magyarországi szerző — dr. Székely András — a Muravidék történetét, a 33 magyar falu tárgyi és szellemi néprajzának néhány vonását vázolja fel. Kár, hogy — a Slovenski koledarban megjelent cikkhez hasonlóan — nem az 1984. évi dobronaki kutatásról tájékoztat. Dr. Bokor József, a maribori tanszék szombathelyi lektora tanulmányában a szlovén környezetnyelv hatását vizsgálja a szóhasználat, fonetika és szerkesztésmód területén, valamint a magyar szakszók használatát a Muravidéken. Szunyogh Sándor hét lendvai képzőművészt mutat be az 1913-ban született Pandúr Lajostól az 1950-es DancsRoth Marikáig. Dr. Papp János pedig a szlovéniai magyar írókkal és költőkkel — Becze Lajos, Báti Zsuzsa, Szomi Pál, Szunyogh Sándor, Varga József — készített interjút. Küldetést teljesítőknek nevezi őket, akik „a szépirodalom eszközeivel egy kisebb közösséget, azon túl azonban az egyetemes magyar kultúrát is szolgálják." Papp Józsefnek az 1985-ös évi eseményösszefoglalója után 23 irodalmi mű következik. A szlovéniai magyarok szemléje földműves kalendáriumként indult, de egyre inkább az értelmiség rendszeres publikálási lehetőségévé válik. M. KOZAR MÁRIA 68