Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Naptár 1986. A szlovéniai magyarok szemléje

NAPTÁR 1986 A SZLOVÉNIAI MAGYAROK SZEMLÉJE. MURSKA SOBOTA 1985. 176 P Az 1981. évi népszámlálás adatai szerint Jugoszláviában több mint 400 ezer magyar él. Ez a 22,5 milliós lakosság 1,9%-a. A legtöbb magyar a Vajdaságban él (385 ezer). Jelentős a számuk Horvátországban (25 ezer), Szlovéniában (9500) és Szerbiában (4900). Párszázán élnek Bosznia—Hercegovinában, Macedóniában és Crna Gorában is. A szomszédos Murántúl nemzetiségileg vegyes lakosságú területein — Lendva környékén 22 községben, Muraszombat környékén pedig 11 községben — élnek magyarok. A Mura-vidéki magyarság könyvkiadása a vajdaságihoz képest igen szerény. Az első verseskötet 1961-ben jelent meg. A hetvenes évek elején követték újabb verseskötetek, magyar és kétnyelvű közművelődési kiadványok, szótárak, naptárak, tankönyvek. Az 1984. évi Naptárban megtalálható e kiadványok bibliográfiája (188—199. p.), mely 66 egységet tartalmaz. A legtöbb szlovéniai magyar nyelvű kiadvány a Pomurska zalozba kiadásában jelenik meg. 1960 óta minden évben ez a kiadó jelenteti meg a Muravidéki magyarok évkönyvét is: 1970-ig Földművesek naptára, azóta pedig Naptár címmel. A példányszám 500—1800 között ingadozik. A Naptár első részében — még a hetvenes évek elején is — mezőgazdasági témájú cikkeket közölt. Számuk évről évre csökkent, majd a mezőgazdasági cikkek helyét fokozatosan átvették a nemzetiségi politika megvalósulásáról szóló cikkek (pl. az oktatás, sajtó, anyanyelvápolás stb. területén). A szomszédos országok nemzetiségeiről is tájékoztat egy-egy írás (szlovénekről, horvátokról, magyarokról). Tudósításokat olvashatunk a Muravidék magyarlakta területének eseményeiről. Egy-egy község történetéhez kapcsolódó helytörténeti írások, tanulmányok is helyet kaptak a Naptárakban. Az 1986. évi Naptárban nem találunk mezőgazdasági témájú cikkeket. A szokásosnál nagyobb terjedelmet kaptak a hazai szerzők irodalmi írásai (44 oldal), melyet az 1984. évi szemlében Báti Zsuzsa így jellemez: „A forrongás, az útkeresés útját éljük." Az 1936. évi Naptár is folytatja azt a több, mint tíz 'éve megkezdett hagyományt, miszerint a magyar és szlovén névnapokat párhuzamosan közli. Ezt a részt népi kerámiák rajzai illusztrálják. A Naptárban található fényképek pedig az események szereplőit és közönségét, a különböző kultúrcsoportokat dokumentálják. Varga Sándor a magyar nemzetiség tájékoztatási eszközeit mutatja be, különös tekintettel a Népújságra. A hetilap és a jelenleg napi egyórás magyar nyelvű rádióműsor 1958 óta tájékoztat azjdőszerű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális eseményekről. Mivel a~Népújság az egyedüli magyar nyelvű lap Szlovéniában, nemcsak a tájékoztatás, hanem az anyanyelv megőrzésének és művelésének fontos eszköze is. Rövidebb irodalmi jellegű írásokat is közöl. A napilapot és a rádióadásokat hét főállású munkatárs készíti csekély számú külső munkatárssal. A ljubljanai televízió Hidak—Mostovi c. műsora kéthetenként jelentkező kétnyelvű adás, így a több67