Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Gaál Károly: Kire marad a kisködmön?

KÖNYVESPOLC GAÁL KÁROLY: KIRE MARAD A KISKÖDMÖN? (Wer erbt das Jankerl ?) ADATOK A BURGENLANDI URADALMI BÉRESEK ELBESZÉLŐ KULTÚRÁJÁHOZ. VAS MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATÓSÁGA, SZOMBATHELY, 1985. 416 P. Az 1985. november 11—13. között Velemben megrendezett Ethnographia Pannonica konferencián került sor az ausztriai intézmények támogatásával készült és a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában magyar és német nyelven megjelent könyv bemutatására. A kötetről előzetesen olvashattuk Gaál Károly tanulmányát és szemelvényeit az „Életünk" 1985/6. számában. A könyv elején megismerhetjük a szerző életútját, bevezető tanulmányában az elbeszélők életkörülményeit. A második részben 218 elbeszélés szövegét olvashatjuk, melyek 1963 és 1974 között kerültek lejegyzésre. Gaál Károly 1922-ben Keszthely és Budapest között a vonatban jött a világra. Kecskeméten és a jakabszállási pusztán nőtt fel, de az otthont számára Zala jelentette. Az első világháború után apja Olaszországban, anyja Pesten dolgozott. Gaál Károly anyai nagyanyjánál nevelkedett, aki Ljutomerben született, szlovén nemzetiségű volt. Otthon németül beszéltek. Apja részéről a női ág horvát, így horvátul is megtanult. A magyart kisgyermekként az utcán tanulta. Az elemit és a gimnáziumot Kecskeméten végezte. Élete első szellemi apja rajztanára Csikós Tóth András lett. (Ő illusztrálta a Magyarság Néprajza négy kötetének nagy részét.) Minden évben elnyerte a gimnázium néprajzi díját. Rá is ragadt a „néprajzos" név. Budapesten Viski Károlynál tanult néprajzot, s nála is lakott. A második világháború után Kiskunfélegyházán volt múzeumi altiszt, majd átment Keszthelyre, hogy Zalában kutathasson. Életútjának további állomásai távolodnak, majd közelednek: Bécs—Innsbruck—München— Svédország—Bécs—Burgenland. 1964-ben meghívást kapott a Bécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékére, ahol magyar néprajzot adott elő. A Pannon terület kutatói részvételével megszervezte az első Ethnographia Pannonica Symposiumot. Richard Wolfram nyugdíjba vonulása után három évvel Gaál Károly lett a bécsi egyetemen az osztrák és az európai néprajz egyetemi tanára. 60 éves korában a Magyar Néprajzi Társaság érdemes tagjává, majd külföldi tiszteletbeli tagjává, választotta. Gaál társadalomnéprajz-kutató. Számára nem a jelenség, hanem az azt hordozó, átvevő, alakító ember, a családok és azok egymáshoz való viszonya áll a középpontban. Nem kérdez, hanem beszélget. Hagyja, hogy az adatközlő azt mondja magnóra, ami kikívánkozik belőle. Célja nem az elbeszélőköltészet kutatása, hanem egy bizonyos hagyományos közösség kommunikációs kultúrájának rendje és annak változása. Ezért közli az egykori jó elbeszélők később nehézkessé, töredékessé vált szövegeit is. Az elbeszélők bemutatása előtt a szerző 63