Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Dömötör Sándor: Adatgyűjtés Hegyhátszentpéteren

ADATTAR DÖMÖTÖR SÁNDOR ADATGYŰJTÉS HEGYHÁTSZENTPÉTEREN CSODÁLATOS TÖRTÉNETEK Kovács Jenő 53 éves dolgozó paraszt közlései: I. A gersei határban van a Görgőmalom. Azért lett Görgőmalom, mert Görgei volt a molnár, ördöngös ember volt, azért nevezték a malmot Pokollik­nak is. Mindenféle vándorember, menős szokott megfordulni a malomnál. Egy­szer a pulka (pulyka) legelészett a malom mellett és a róka hét pulkáját el­vitte. Egy vadász meglátta a rókát, a hátán volt a hét pulka. Megborzadt attól, hogy miilen állatot lát. — Viszik a mónárt az ördögök! — gondolta, de azért mégis csak rálőtt a rókára. Föl is hömbörödött a róka, de nem mert odamenni a vadász. Amikor megverradt, akkor látta, hogy mi volt, amit meglőtt. Ment a malomhoz és bejelentette, hogy megvannak a pulkák. A menősök az erdőben tanyáztak akkoriban. Nem loptak, de szereztek ma­guknak, ami köllött. A malmot megkeresték mindig, ott szoktak érdeklődni a hírekről. II. A hegyben sütkörésztek az emberek. Pokálloval, vászonkorsóval dobták fejbe a Hubert, a hegyőrt. Nem akarták bántanyi, csak viccöltek vele, de meg­hótt. A Vargáék pincéjébe tették egy hordóra. Utána az erdőre vitték, el akar­ták temetnyi. Amint vitték a halottat, a templomnál nagy világosság lett. Meg­ijedtek és letették, nem merték továbbvinni. Egy tőfánál (tölgyfánál) ásták el. A kanász arra hajtott, a disznai kitúrták a halottat, úgy találták meg. Az öreg Ballá hintóval járt. Megszerette ő is, meg a fia is a szolgálót, az­tán esszekaptak. — Szúrgy agyon, úgy akarsz tennyi, mint a Huberral! — ki­áltotta dühében a fiának. Meghallotta egy ügyvéd a veszekedést a hintónál, aztán föladta őket a csendőröknek. így kerültek törvény elé mindaketten. Az öreget elengedték, szerethette tovább a szolgálót, a fia szervezetét pedig meg­ölte a börtönben a vízpára. III. Kovács Jenő fiatalkorában az oszkai esperesho járt dolgozni. Volt an­nak egy kocsissá, akihez tüzes emberek jártak. Egyszer Egerváron voltak, a kocsis nem kapott kosztot. Beszólt a papnak, hogy menjenek haza. Akkor már látta a pap, hogy baj van és rögtön felült a kocsira. Amikor elindultak, a ko­csit a kapu tetején vitte ki a kocsis, mögöttük meg láng csapott fel. — No, vi­szik a papot az ördögök! — szörnyedtek el az oszkai népek. IV. Az ördöngös kocsist egyszer elvitték az ördögök. A pap kért valakitől kölcsön egy szekér ganaj at. Elküldte érte a kocsist, a kocsis meg a kocsira rak­ta az összesét. Senkisem látta, hogyan és kik rakták föl, de egyszem sem ma­radt a kocsmáros udvarán. Nem hitték, hogy el tud vele menni, de ő fogadott és fogadásból az egyik lóval huzattá el az irtózatosan megrakott szekeret, a másikat kifogta a szekérből. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom