Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Székely László: A gasztonyi iskola története

SZÉKELY LÁSZLÓ A GASZTONYI ISKOLA TÖRTÉNETE i. AZ ISKOLA KEZDETEI 1779-ben még nem volt iskolája Gasztonynak. Ezt tudjuk az akkor szerkesztett Egyházlátogatási Jegyzőkönyvből (Visitatio Canonica). „Rába-Szent-Mihály" iskolája kb. négy kilométer távolságra van Gasztonytól. Odajártak a gasztonyi rá egy irat 1793-ból, melyet tizenhatan írtak volna alá egy megállapodást tanúsítandó, öt főnemes, 1 kisnemes alá is írta nevét, a többi 10 csak keresztet rajzolt neve után. (Az irat a vasszentmihályi plébánia irattárában olvasható.) A nagybirtokos nemesek bizonyára külföldi egyetemeken tanultak, hiszen többen közülük magas közhivatalokat töltöttek be (volt nagyprépost, generális, alispán, nádori kancellár, jásznagykun kapitány, hadfelszerelési kormánybiztos a XVIII. században, Gasztonyból származó). Közben a nép maradt írástudatlan. A szentmihályi mester ellátásához azonban a gasztonyiak is hozzájárultak. A tanítói és kántori jövedelmet nem választották szét. A kántortanító kapott a hívektől fél, illetőleg negyed „jószágot", a szegényebbektől évi 3 krajcárt, egy-egy tanuló után 17 krajcárt. Külön fizették meg az éjjeli virrasztást halott mellett, a temetést stb. á 7 krajcárral. Részt kapott a mester a vízkereszti házáldások juttatásából is. 1791. július 22-én kérvényezte Boros István kanonok, Boros Ádám generális és Hertelendy János főbíró a Helytartó Tanácstól „a Gosztony Iskolának behozattatását, de azt főkép Boros Jósef úr, a Szent István első Magyar Országi Apostoli Királynak és rendinek keresztes vitéze, a komáromi Terttelitium (?) mellett királyi biztos, ki is a maga munkája és fáradozása által az Országnak Naggyait megkerülvén ottan rendre járta vala el a Tanátsos urakat a végett, hogy azoknak Consensusukat exoperálhassa, itten a Gasztonyi Helségben az Oskolának felállétását nagyon sürgetvén, szerencsésen végrehajtotta". De már ezt megelőzően megállapodott Boros István kanonok több földesúrral, hogy felállítják a gasztonyi iskolát s megteszik érdekében a szükséges lépéseket. Az (akkor még csak 46 éves) Boros István nagylelkűen letett mindjárt 1600 forintokat, hogy ennek az összegnek évi kamatja — 80 forint — a tanító megélhetését biztosítsa. Az iskolaépület fölépítéséhez a földesurak adnak pénzt és anyagot, a nép pedig adjon fuvart és munkát. Nagyra kell tartanunk Gasztony urainak ezt a gesztusát, mert még jó száz év múlva is akadtak földesurak, akik azt az elvet vallották, hogy jobb a népet tudatlanságban tartani, mert akkor könnyebben kezelhető. A Borosok csak azt kötötték ki, hogy a tanító megválasztásában szavuk legyen, és hogy 12 szegény gyermek ingyen tanulhasson. A letett összeg egészen az első világháborúig meghozta rendes évi kamatját. 46