Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Heckenast János: C. Harrach Erzsébet—Kiss Gyula: Vasi műemlékek

A „Vas megye fiölrajzi nevei" oímű 840 oldalas lexfiikáüis mű 1982-ben jelent meg a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásaiban. 1984. augusztus 8-án, a Saivairia Urbanisztikai Nyári Egyetemen új;albb Ihasoinló jelentőségű kiadvány árusítása kezdődött meg. C. Harrach Erzsébet és .Kiss Gyula közösen írt Vasi műemlékek; településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet című elegáns kötetet foghatták kezükbe az érdeklődők. A mű megjelenését a Hazafias Népfront Műemlékvédelmi Munkabizottsága kezdeményezte, ezt karolta fel a megyei tanács és adott megbízást a kötet elkészítésére és biztosította a megjelenés 'anyagi feltételeit. Dr. Bors Zoltán, Vas megye Tanácsának elnöke írja a könyv előszavában „... a műemlékvédelem nem önmagáért, nem a látványosságért van. Egy teljesebb emberi igény kielégítésiét kívánjuk elérni, szebbé, gazdagabbá, sőif kényelmesebbé téve az életet. Tisztában vagyumk azzal is, hogy egy ilyen összetett, sok szempontot, igényt figyelembe veendő feladatot csak úgy lehet eredményesen megoldani, ha a munkát áthatja a szülőföld szeretete. Csak úgy, ha minden ember érzi telep üléséért a tenniakarássial, a gondossággal, laz előrelátással párosuló felelősséget". De szeretni csak azt lehet, felelősséget érezni csak az iráint lehet, amit ismerünk. Ismereteink elmélyítését szolgálni tudja a megjelent kötet, mert igényes, alapos, óriási információtömeget közvetítő munka, mert rátermett szerzőik, sííéles körű támogatással, türelmes, lelkes, fáradhatatlan tmunkával hosszú éveket áldoztak megalkotására. A szerzőik maguk írják: „A kötet felépítése, használati módja" c. fejezetben: „Az adatok gyűjtése 1959. és 1975. között történt" ugyanakkor a végső „simítások" során 1980-as adatokat, jegyzékeket is felhasználtak, a borítólap hajtókáján 1979. év van feltüntetve a kézirat lezárásának időpontjakiént az irodalomjegyzék lezárása 1980. augusztus. A szerzőik a „Bevezető"-t 1980. október havaiban dátumozták, tehát mintegy két évtized munkásságát öleli fel a kötet. A könyv az előszót és a bevezetőt nem számítva négy, terjedelmében erőteljesen eltérő részre tagolódik. „A kötet célja és feladata; A kötet felépítése, használati módja; A megyében fellelhető építészeti emlékek stílusperiódúsainak áttekintése; A népi építészetről; Természetvédelem" című fejezetek olyan általános informáioiákat nyújtanak, melyakikel a kiadványban .alkalmazott szerkesztői újítások, tárgyalási módszerek, továbbá a kötettel szemben támasztható elvárások miatt ajánlatos előzetesen megismerkedni. A fenti, mindössze 21 oldalas élőkészítő részt tehát érdemes a kötet legterjedelmesebb, a különböző települések történetét, egyes épületeinek önálló történeti-, topográfiai, morfológia leírását betűrendben tárgyaló 480 oldalnyi második részében való elmélyülés előtt áttanulmányozni. A harmadik rósz az irodaioimjegyzék. A szerzők szándéka az volt, hogy abban „történeti, településtörténeti, gazdasági és politikai munkák is helyet kapjanak". „Nemcsak azokat a műveket soroltuk fel, amelyeknek adatait e feldolgozás során felhasználtuk." — írják (15. old.) — „Szélesebb merítésű jegyzék összeállítására történt kísérlet", s valóiban a 484 tételt tartalmazó öszszeállítás a mind ez ideig közreadottakhoz képiest a legjobban felhasználhatónak tűnik. A kötetet negyedik, befejező rész gyanánt — tartalomjegyzék ugyanis nem készült — a névmutató zárja, mely a mű természete miatt valóban hatékonyan pótolja a tartalomjegyzéket. Az előbb felvázolt tagolódás nem szembeötlő. A terjedelmes és nemcsak mondanivalója, de jó papíranyaga miatt is súlyos kötet, szinte egy-Jtömibben 73