Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - ÁCS LÁSZLÓ: EGY MÚZEUM LlRAI TÖRTÉNETE (A rábagyarmati tájház)

nyezést, az anyagi feltételek helyi biztosítását hangsúlyozta és tartotta példamutatónak. Felcsendültek a rábagyarmati népdalok, a népéletről szóló versek. A kultúrházban néprajzi filmeket vetítettünk, majd bállal zártuk a napot. Vas Népe: „Százhúsz éves, a néprajzosok nyelvén borona-falú, füstöskonyhás, öreg ház előtt tisztelgett vasárnap Rábagyarmat lakossága. 1850 óta áll a házacska, nemzedékek nőttek fel benne. Nemzedékek jártak előtte nap mint nap, s aligha sejtették - még a maiak sem néhány évvel ezelőtt - hogy épp ez lesz az, amely nagyapáink, ükapáink életmódjára emlékeztet majd... A házban minden a régi. A mestergerendán az építés évszáma: 1850. A szobában a szemes kályha, a füstöskonyhán eredeti kemence... A népi házon, amely vasárnaptól műemlék, csak a szalmatető új. Ez kellett a megrokkant régi helyett. S hogy van - a termelőszövetkezetet dicséri.i: az anyag a közösből jött. Végül is szép összefogás eredménye ez a népi ház, s az ugyancsak vasárnap megnyílt falumúzeum a maga néprajzi, község történeti kiállításával. Dr. Szentléleky Tihamér, a vasi Múzeumok igazgatója is ezt az együttműködést dicsérte, emelte ki avatóbeszédében. Úgy beszélt a rábagyarmati falumúzeum létrehozásáról, mint ritkaságszámba menő dologról abban az értelemben, hogy községi tanács áldozott anyagiakat népi műemlék megmentésére. Mindenesetre a megyében elsők ebben." (8) 56