Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - ÁCS LÁSZLÓ: EGY MÚZEUM LlRAI TÖRTÉNETE (A rábagyarmati tájház)

Szövetkezet. „Szentgotthárdtól nem messze, a Rába mentén, fenyvesekkel körüldíszített nyugat-dunántúli falucska: Rábagyarmat. Hírneve most kissé túllép Vas megye határain is, mert az idei őszön avatták falumúzeumát és ódon, zsúpfedelű népi házát. Valószínűleg az országban először Rábagyarmat lakói állítottak helyre saját, községi erőből egy műemléknek számító zsúpos házat, valamint létesítettek egy külön falumúzeumot... A sokoldal8 helytörténeti gyűjtemény is egy egész házat betölt. Az épületben külön szobát kapott a helység néprajzi és népnyelvi irodalma. A tárlókban előkelő szerep jutott a faluból elszármazott Kocsis László költészetének... A további termek a tárgyi néprajz anyagát szemléltetik." (9) Népszabadság. „Örvendetes, hogy az újjáépített százhúsz éves házzal sikerült egy jelentős helytörténeti értéket megmenteni. Az ódon falusi épület élethűen mutatja be a parasztság hajdani életkörülményeit, társadalmi és gazdasági helyzetét. Magán viseli az elődök szokásait, életmódjának jeleit. Nem csupán történeti, hanem művészeti érték is, mert alkotója az akkori körülmények között a legjobb teljesítményre törekedett. A régi ház nélkül a mai község képe szegényesebb lenne. Az új környezetben élővé válik a régi emlék. Az öregek megbecsülve látják általa dolgos múltjukat, nehéz sorsukat; az új generáció pedig ízelítőt kap a múltról." (10) Levél. „Már a napi sajtóban olvastam nemes kezdeményezésükről. Ezt a nagyszerű hírt toldotta meg öcsém, községük segéd lelkésze. A tisztelt Igazgatóságtól származó és öcsém, dr. Rátkai László által hozzám juttatott meghívónak nagyon örültem. Menni nem tudtam, de mint minden kincset, úgy ezt a nemes kezdeményezést is hírül adtam a templomban is, hogy ahol még ezt nem értékelik, ott is ragadjon a jó példa. Nagykutas, 1970. okt. 5. Rátkai István lelkész" (11) Az emlékkönyvben pedig gyűltek a bejegyzések. No, nem özönlött a kíváncsi nép, de a honismereti napokon újra meg újra sokan látogatták meg kis gyűjteményünket falunkból, hogy a gyarapodásról is meggyőződjenek, és évente 50-60 érdeklődő idegen is vette a fáradságot és ellátogatott hozzánk. Részletek az emlékkönyvből: „Csak az a nép tud felelősen és tudatosan jövőt építeni, amelyik becsüli és szereti múltját. A nagymúltú Gyarmat népe ezt teszi. Lehel Ferenc." „Kövesse sok falu a példát, s a helyi hagyományok gyűjtésében ne lankadjon a megnyitó napján tapasztalt lelkesedés, érdeklődés. Dr. Markovits József né." „A kiállítás berendezése rendkívül érdekes és jellegzetes néprajzi értékeket képvisel. Őszintén gratulálunk a létrehozóknak. 1970. X.4. Dr. Domonkos János." „Nagyon örülök, hogy „szűkebb hazám" ilyen gyönyörű kiállítást mondhat magáénak. 1971. VI.10. Huszár Erika." „Szülőföldem hagyományainak és emlékeinek ilyen szép ápolása dicséretet érdemel. A régi emlékek felidézése élményt jelentett. 1971. VII.25. Kocsis Károly, Pécs" „Nagyon épültem, sokat tanultam, igen gyönyörködtem. 1972. III.24. Székely László, Gasztony." „Szép, érdekes, eredeti — köszönjük. Székely Ákos." „Gyorsan múló néprajzi kincseink megmentését, gondos elhelyezését örömmel láttam. Múltunk, történelmünk megbecsülése igaz hazafiságra nevel. 1972. XI.14. Madáchy Károly." „Csodálattal láttuk a helyi hagyományok őrzésének e szép példáját. Dr. Székely Klára." „Eredetiségével pótolhatatlanabb élményt nyújt bármelyik falumúzeumnál, s ez az egész múzeum legnagyobb értéke. 1975. VI 1.14. Magyar Természetbarát Szövetség tagjai." 57