Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?

benne és ezen célra nem alkalmas." /29/ A postajáratokra emlékeztet a „Póstaút" elnevezés. 9.) Orbán gödrök az iskola mellett. Kavics, homok és agyagbánya volt itt. A gödrök közepén már 1840-ben is állt az a ház, amely részben ma is megvan. 1962-ig az Orbán családé volt, innen az elnevezés. A szomszédos iskola épületét 1871-ben építették. Az első iskolamester Horváth Mihály volt, akit fia Ferenc követett. Az iskolamester gyermekeit nem a családi néven, hanem az apa foglalkozása után Mester Lajosnak, Mester Margitnak stb. hívták. Az iskola államilag segélyezett községi elemi iskola volt. Igy a tanítót a község fizette és állandóan kérelmezték, hogy az állam vegye át az iskolát, de hiába. A képviselőtestületi jegyzőkönyvekben 1908-ból a következőket olvashatjuk: „A tankötelesek száma mintegy 140. Jelenleg ezeket egy tanító oktatja, de ez törvénybe ütközik, mert egy tanító által legfeljebb 80 tanköteles volna oktatható, ha ezen körülmény az illetékes hatóság tudomására jut, egy második tanítói állást fog szerveztetni, amikor is a jelenleg csak egy tanteremmel bíró iskola kibővítéséről kell gondoskodni."/30/ 1912-ben jött is a második tanító és 1918-ig felváltva tanítottak (délelőtt-délután) egy tanteremben. 1918-ban kettéválasztották a nagytermet. 1945-ben hozzáépítéssel nagyobbították. Az épületet 1979-80-ban tatarozták, de a gyermeklétszám csökkenése folytán és a körzetesítés miatt ma már csak két osztályt tanítanak benne. A felszabadult helyre orvosi rendelőt és postahivatalt telepítettek. 14.) N e I I i m a j o r. Ma már nincs meg, de korábban is csak a térképen nevezték így, mert a faluban csak Succkinak hívták. Ezt a nevet állítólag onnan kapta, hogy még a múlt században ott lakó cselédasszony a macskáját a „sicc ki" helyett „succ ki" szavakkal zavarta ki. 1905-ben a Kemenesalján tartott királygyakorlatok alkalmával egy tiszt vezette lovasjárőrnek a térképen jelzett Nelli major előtt kellett volna elhaladni. De hiába kérdezte ezt a nevet a környékbeli majorok cselédségétől, senki sem ismerte. Végre a távolabbi Alsó majorban lakó számadó juhász felesége világosította fel a katonákat, hogy a Succki azonos a Nelli majorral, és az uraság feleségéről kapta a nevét (Kornélia). 20.) H í m e s k ő , Hímeskői rétek. Hímeskő Árpádkori település volt katolikus templommal. Az okmányokban az alábbi neveken fordul elő: Comes populorum de Hymesku (1325), Nobiles de Hymeskw (1331), Hymeskew (1439, 1480), Himeske (1470). 1470-ben az Aczél család birtokolta, de 1480-ban már Bokodi (Rohodi) Péternek adta a király./31/ A török betörések idején a lakosság többször menekülni kényszerült a Marcal ésaCinca nádasaiba. „1956-ban a törökök úgy garázdálkodnak Kemenesalján, hogy az egész vidéket felmentették az adófizetéstől." „1683-as nagy szárazság idején VII. 7-én keltek át a törökök a Marczal gázlóin és Kemenesalján 40 falut hamvasztottak el." /32/ Valószínűleg ekkor pusztult el véglegesen Hímeskő is. A törökök kiűzése után néhány család még vissza-visszatért régi helyére, de 1793-ban már a templom romjait is elhordták a szomszédos Külsővati templom újjáépítéséhez. /33/ A Pesty Frigyes féle összeírás (1864) azt említi: „Itt falu volt... nagy gyümölcsfabokrait 1844-ben pusztította el a tagosztály." (Ekkor volt ugyanis a tagosítás). A gyümölcsösből még 1940-ben is voltak maradványok. 22.) K alingya dűlő szomszédos Hímeskővel. Nevét a Mersén birtokos Kalanda csa36