Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?
A kép 1940 április elején készült a Marcal főcsatorna hídjáról. Látható, hogy a hídtól 100-150 m-re sem „vízszintes" a víz szintje. A vízállás magasabb volt, mint a híd betoníve és a felhalmozott nagytömegű víz nemcsak hogy alámosta a balparti hídpillért, de a híd mellett az utat is áttörte, és a híd íve alatt olyan nagy nyomással zúdult át, hogy az ott kapott sebességét még nem vesztette el. Az árvizeket a sok csapadék, vagy a gyors hóolvadás okozza. Az évi átlagos csapadék ezen a vidéken 636 mm. A XX. század legcsapadékosabb éveiben: 1937-ben 934, 1954-ben 914, 1963-ban 890, 1965-ben 868 mm eső esett. /19/ Az árvizek közül 1937-ben, 1940-ben és 1964-ben más-más okból keletkezett az áradat: 1937 decemberében 113 mm csapadék, 1940 március végén a hirtelen beállott hóolvadás volt az ok, 1964 márciusában pedig a rövid idő alatt leesett 101 mm csapadékot a mezőkön lévő fagyos hóréteg miatt a talaj nem tudta elnyelni, ezért a víz a falu nyugati két utcáját öntötte el. A marcali árvíz a települések házait nem veszélyeztette. Egy esetet mégis említenek a régmúltból. Akkor keletkezett az a mondás: „Orbánék kemencében sütötték a halat", ugyanis a völgy szélén lévő házukat elöntötte a víz és állítólag az udvaron lévő kemencében találtak utána halat. Említsük még meg az 1922-es esztendőt, amikor az évi 758,3 mm csapadékból közel 40% (298,2) hullott le szeptember és október hónapokban. Ezen az őszön nem lehetett idejében elvetni a kenyérgabonát és a burgonyát sárból szedték ki. A sáros burgonyát kosarakban hordták ki az úton álló szekerekre és az út árkából,mert vízzel öntözték le, hogy a sarat valamelyest lemossák. A burgonya sok helyen „megfiadzott", azaz apró másodtermést hozott. Ma pedig szárazság sújtotta a vidéket, egyharmadával kevesebb gabona került a hombárokba. Ilyen száraz esztendők voltak: 1932, amikor az évi csapadék 1908, amikor az évi csapadék 1911, amikor az évi csapadék 1920, amikor az évi csapadék 1917, amikor az évi csapadék 1935, amikor az évi csapadék Ezekben az években a 636 mm-es átlagból 215-139 mm hiányzott. /19/ A vizek (lápok, mocsarak) kihasználása, szabályozása az emberiséggel egyidős. Belőlük élni, erejüket kihasználni, tőlük félni, előlük menekülni, máskor meg védelmet keresni köztük, az ősembertől kezdve a modern technika emberéig sokrétű probléma volt és ma is az. A Marcalról is elmondható mindez. Századokra visszamenően találunk adatot arra, hogy a mocsarak lecsapolása foglalkoztatta nemcsak a partmenti birtokosokat, hanem a törvényhozást is. 1873. június 25-én Győrben a Rába szabályozás érdekeltségének közgyűlésén a királyi biztos utalt arra, hogy: „...törvénykönyveink 1618-tól fogva igazolják, hogy a Rába és mellékfolyóinak árterei, mint a természet mostohasága, már koronként az összes haza törvényhozási gondját sem kerülték ki."/20/ 31 421 mm 432.6 mm 459,9 mm 480.7 mm 489,2 mm 497 mm volt.
