Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?

A vizek szabályozása évszázados munka volt. A már fentebb közölt térképen Belsővat a Marcal meder balpartján látható, az 1841-es térképen pedig a jobb partján, vagyis ezalatt az idő alatt ásták meg a Marcal főcsatornát. Az 1807-1809-es évek megyei közgyűlése a Marcal kanálisok megásatásáról tárgyal. „A Marczal vizének megásatása, több Megyebeli Birtokosoknak kérésére a Vármegye által már mai ez előtt elrendelve lévén, hogy ezen munka a most uralkodó szárazság idején leginkább teljesíttethetnék Kenedits József táblabíró és földmérő úr tervei szerint megásatni elrendeli..."/21/ Fényes Etek 1847 évi leírásában így ír: „azon mocsarak, amelyek a Marczal mentén voltak, többnyire lecsapoltatván már ártalmatlanok." /22/ de azért „partja, sőt egész környéke lapályos, nádas, ingoványos... folyása lassú, partjai alacsonyak, melléke bozótos."/22/ A XIX. század végére kialakult a csatorna- és hídrendszer. Nyugatról keletre: 1.) a Mersei malomárok, vagy Vasvármegyei mellékcsatorna Merse falu keleti szegélyén. „Ezen csatorna Pál Dénes úr tervei szerint épült 22.754 f.öl hosszban 45.945 Forint előirányzott földmunka költséggel 1880-1885 között."/23/ 2.) a Marcal főcsatorna (Nagyárok, Négyöles) Belsővat nyugati szegélyén. 3.) a Fekete tó Belsővattól északra kb. 100 méterre. Ez tulajdonképpen egy országúti áteresz, amelyen a régi Marcal mederben árvízkor összegyűlt víztömeg siet át a főcsatorna felé. Azért hívják Fekete tónak, mert a feneke erősen tőzeges és a színe sötét. 4.) Határárok, vagy Erzsébet árok, de nevezik Hóttároknak is. Az 1857-es térképen „Martzal Fluss"-nak írják, míg a későbbi főmeder Martzal Canal-ként szerepel. 5.) Az Adorjánházai (Adorgyáni) malomárok, Kisárok, vagy Veszprém vármegyei mellékcsatorna Külsővat nyugati szegélyén. Az árkok hídjait a szerint nevezik, milyen víz felett vannak. Malomhíd, Nagyhíd, Fekete tó hídja, Határhíd, Kisárok hídja. A két malomárkot Kamond térségében ágaztatták ki és 40-45 km hossz után vezették vissza a főmederbe. Az árkokat nemcsak vizek levezetésére, hanem malmok hajtása és öntözés céljából ásatták. Belsővat és Merse között nem voltak cölöphidak. Köztük száraz időben a földúton át lehetett kelni. De árvízkor két-három helyen átereszt vágtak az úton és a déli oldalon felgyülemlett vizet ezeken engedték át. Ilyenkor a csatornák fölé betolták az úgynevezett „Repülő hidakat". Ezeket a hidakat vízi járművekre építették és ha nem használták, akkor a nádasokba rejtették el. Az 1844 évi térkép Merse és Belsővat között három ilyen hajóhidat mutat. A Főcsatorna hídját már a ma is használatos hídjelzéssel rajzolták. Belsővat és a tőle északra lévő Homorúd homoksziget magasabb mezőrész. Belsővattól Homorúdig, innen pedig a völgy keleti magasabb részéig vezettek a cölöphidak. „E két szigetet Veszprém megyével nagyszerű híd kötötte össze, hossza 200 öl lehetett. 32