Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?

A Vathy család egyik tagja Vathy László, aki a Cell melletti Vatról származik 1404-1426-ig kőszegi várnagy volt. Fiai közül Mihály kimagasló egyéniség lett. A törökök elleni háborúban Hunyadi János mellett vitézül harcolt. Ezért Hunyadi birtokot adományozott részére. 1448-49-ben már a kormányzó kancellárja lett. Később Pozsony megyei főispánként említik. „Vathy Mihály nagy karriert futott meg, világi ember létére főkancellár lett, mert ezt a tisztséget egyházi személyek töltötték be, az egész középkorban nem ismerünk világi kancellárt."/16/ 1476-ban az okmányokban már özvegyét említik. A család itteni szerepléséről továbbit nem tudunk. Bár a községeink a török időkben nem tartoztak az állandóan megszállt területhez, mégis sokat szenvedtek, mert a törökök minden kelet-nyugati mozgása érintette és gyakran folytattak rablóhadjáratokat, különösen száraz időben, amikor a Marcalon könnyen átkelhettek. 1649-ben egy Vas megyei bizottság összeírta a törökök garázdálkodását a Marcal és a Rába közti vidéken. Talán Vathy Mihály maga is itt járt Hunyadi János seregével, amely 1446 októberében Pápa felől jőve itt kelt át a Marcalon, III. Frigyes császár ellen vonulva. Bizonyára már a korábbi századokban is a hadak útja volt ez az átkelés, amelyről azt is tudjuk, hogy Mátyás király katonái is jártak itt. Majd a törökök tartották rettegésben a vidéket 1532-től 1683-ig és több ízben dúlták fel Kemenesalját. Közben itt jártak Bocskai és Zrínyi Miklós (a költő) seregei is. /17/ Ez a terület volt az úgynevezett senki földje, mégis mind a török-, mind az osztrák katonaság állandóan zsarolta. A törökök hódoltatták, vagyis adófizetésre kötelezték az itteni falvakat, s ha nem fizettek, akkor tömegével hurcolták e népeket, így pl. 1664. VIII. 14-én Bókod, Borgáta, Nagy- és Kisköcskről 274 férfit, nőt, gyereket. Merse községnél nem tesznek említést az elhurcolásokról, csak az adófizetésről. A török várak, erődítmények urai levelet küldtek a faluk bírájának, hogy ismerjék el az ő uralmukat és fizessenek pénzbeni és természetbeni adót. Az adófizetés elismerése esetén a törökök hitlevelet adtak a falu vezetőinek és ez bizonyos védettséget jelentett, ha csak egy másik bég emberei el nem vették az írást. „Pagus Merse kénytelen volt behódolni a töröknek, mikor ez úr volt Pápán, de amikor Pápa városa újra keresztény kézbe került, nem adóztak," de: „a Bethlehem háborújában in anno 1620 Fejérvári Hasszán Ispaia személye szerint ment reájuk, kételenképen alkuttanak megh vele. ft 15, s hat pint vajban, egy esztendőben megh adták neki, de az ulta semmit sem adtak, hanem Tavaly Fejérvári Musztafa agának, vagy Iszpaiának sok izenésére és hit levelére mentenek be hozzá, akarván megh alkudny vele, de nem mehetet végben az alku, mert ft 40 kért és vajat pint: 12, ők megh sem Ígérvén neki, csak abban hatták a dolgot, mivelhogy elpusztult állapottal vannak s nem ismerik magokat eléghségesnek arra az adózásra." /18/ A Rákóczi szabadságharc idején Béri Balogh Ádám járt itt és Kisfaludy György brigadéros 1708-ban táborozott ezredeivel Vath körül. Azután jöttek Napoleon katonái, majd Jellasits seregeinek részei menekültek erre. Az 1867 évi kiegyezés után megindult kapitalista fejlődés a falu munkaerő feleslegét részben a városba kényszerítette, részben a meggazdagodás reménye Amerikába csábította. Az utóbbiak közül többen hazatértek és házat építettek maguknak. De továbbra is megmaradtak munkásoknak. Az Amerikát megjárt Nagy Jánost „dolláros Nagy"-ként emlegetik. Az I. Világháború utáni földreform keretében csak kevés földet osztottak ki, de a házhely 29