Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - HERÉNYI ISTVÁN: KI VOLT BULCSÚ HARKA?

gyár törzsszövetségbe, mint a legújabban csatlakozott három törzsű kazár törzsszövetségbó'l. A Bulcsú név különben sem ismeretlen a kazárok között. A kazárokat, akiknek három törzse csatlakozott a magyarokhoz, több rétegre kell osztanunk. Ezek között találjuk a türk kazárokat, az iráni kálizokat, az alán oszlárokat, a bolgár szuvarokat, berceleket, székelyeket, de nem vethetjük el annak a lehetőségét sem, hogy a honfoglaláskor a határvédő törzsek között, a kazárokkal együtt besenyő törzsek, vagy törzstöredékek is megtelepedtek hazánk területén. /8/ A kálizok iráni eredetű, mohamedán vallású néptörzs voltak, akik a 8. században még Khorezm környékén éltek és csak később olvadtak bele a kazár birodalomba. Előkelői között Kazáriában zsidó vallású vezérek is fordultak elő. Nem vethetjük el annak a lehetőségét sem, hogy a Vérbulcsú vagy másként Lád nemzetség, mely Vérbulcsútól származtatta magát, szintén iráni eredetű. A Lád és ennek kicsinyített alakjai, a Ladány és Ládony „n" végződése iráni képzőre mutat./9/ Bulcsú harka származásával kapcsolatban röviden meg kell vizsgálni azt a kérdést is, vajon rokonságban állott-e Bulcsú harka és nemzetsége az Árpádokkal és ennek a rokonságnak ismerhetők-e fel bizonyos vonatkozásai a forrásokban? Annyi kétségtelenül megállapítható, hogy Bogát Tarhos vezérrel együtt harcolt 921-ben Berengár király megbízásából Itáliában, valamint az is tény, hogy Bulcsú a 10. század közepén Tormással járt Konstantinnál Bizáncban./10/ De az sem kétséges, hogy a Koppány-lázadás leverése után a Vérbulcsú nemzetség tagjai birtokaikat elveszítették s csak jelentéktelen nemzetségi vagyon birtokában maradhattak meg. Nem véletlen Tarhos-Bogát, Bulcsú-Tormás, Vajk-Koppány párhuzama. Kétségtelen, hogy Koppány rokoni kapcsolatban állott az Árpádházzal és igényt támasztott a vezérlő fejedelemségre. Ősi szokás szerint levirátusi jogaira hivatkozva akarta feleségül venni Vajk anyját. A Koppány és Vérbulcsu nemzetség között a rokonság a már elmondottakon kívül abból is megállapítható, hogy nemzetiségi szállásaik egymás mellett feküdtek és a Koppány-lázadás után nemcsak Koppány, hanem a Vérbulcsu nemzetségi birtokait is elkobozták. Nem vitatható azonban az sem, hogy ugyanakkor az Árpádház birtokai is közel feküdtek Koppány birtokaihoz. Az összekötő kapocs tehát Koppány, a Vérbulcsú nemzetség és az Árpádház között. Megítélésünk szerint Koppány nőágon volt rokonságban az Árpádokkal. Ahogyan Gyula, Léi és Aba Sámuel rokonai voltak az Árpádoknak, úgy lehettek rokonai a Vérbulcsú nembelieknek is. A magyarokhoz csatlakozott hatalmas kazár vezérrel minden körülmények között igyekezett az Árpádház kapcsolatba kerülni, mint ahogyan a már említett másik három hatalmas vezér szövetségét is rokoni kapcsolatokkal kívánta megerősíteni./11/ Ezek után röviden át kell tekintenünk a Vérbulcsú nemzetség, Bulcsú harka szállásterületére vonatkozó adatainkat. Kézai krónikájából tudjuk, hogy a Vérbulcsú nemzetség a 13. században a Balaton délnyugati részén Lád központtal helyezkedett el. De nemcsak Kézai feljegyzése /12/, hanem a helynevek is tanúsítják ennek a hitelét. Ládtól északra találjuk Kált (Köveskált), valamint az egyes Kálla elnevezésű falvakat, a Balaton déli részén pedig egy másik Kállai (Dióskállal) találkozunk./13/ Kétségtelen, hogy egy-egy nemzetségünk települési területének nagysága általában megegyezett egy-egy főesperességi kerület határaival. Ezek viszont többnyire egybeestek a vármegyék határaival. Ha a Vérbulcsu nemzetség szállásterületét vizsgáljuk az előbbiek szem előtt tartásával, akkor azt látjuk, hogy a Vérbulcsu nemzetség a régi Kolon megyej (Zalai főesperesség területe) területét foglalta el./13/a/. A 13. században még megtaláljuk Bulcsú nemzetségének maradékait e területen a híres győri vikárius (később püspök) Bulcsú is ebből a nemzetségből származott./14/ Meglehetősen kis számú a 20