Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - HERÉNYI ISTVÁN: KI VOLT BULCSÚ HARKA?

nemzetség, amikor a 13. században forrásaink szólnak róla. Ez azonban csak annyit jelent, hogy sokáig nem volt tanácsos ezt a nemzetségi hovatartozást emlegetni. Valószínűen több ága is akadt e nemnek, hiszen a többi akadálytalanul terjeszkedő nemzetség 10-20 ágat is számlált. Györffy István, majd Hóman Bálint a helynevek vizsgálata alapján leszögezte, hogy minden nemzetségnek volt egy téli és egy nyári szállása. Ezt pedig a helynevek ismétlődésé­ből állapították meg. Álláspontjuk szerint a Vérbulcsú nemzetség téli szállása a Balaton déli részén feküdt, míg a nyári szállást Szombathely vidékén kell keresnünk./5/ Figyelmünket azonban itt is egy főesperességi kerület határaira kell fordítanunk. E területen a Répc-Gyöngyösmellék főesperessége állt már a 14. század közepén is. Ez a Repce, Rába és Gyöngyös közti síkságot foglalta magában. Itt voltak szállásai a besenyő Tomaj nemzetség­nek, amely nemzetség a Balaton mentén is szomszédos birtokokat bírt a Vérbulcsú nem mellett. De itt találjuk a Bors és Aba nemzetség egyes birtokait is. E nemzetségek tagjai északmagyarországi birtokaikról nem kerültek véletlenül erre a vidékre. Mindkét nemzetség ugyanis kazár eredetű és így megmagyarázható, hogy a kazári vezéri nemzetség közelében óhajtották szállásukat felütni./16/ Bulcsú vezér volt az, aki korában megszervezte a nyugat felé irányuló hadjáratokat. A korabeli krónikák Lehellel és Botonddal együtt említik. Mindenütt e két név között foglal helyet Bulcsú harka neve. Valószínűleg a hadsereg felosztásának megfelelően a jobb és a balszárny között Bulcsú vezette a zömöt./17/ Ő volt az attilai méretű nyugati és részben déli kalandozások és hadjáratok legendáshírű vezére, s egyben korának egyik kiemelkedő magyar diplomatája is. Nagyon valószínű az a feltevés, hogy 937-ben Ottó császár ellen a hadjáratot már Bulcsú vezette. Ez a hadjárat ugyanis csaknem ugyanazt a területet dúlta fel, mint a 954-ben vezetett. Minden bizonnyal Bulcsú nevéhez kapcsolódik a 938-ban nyugat ellen vezetett hadjárat és a 938-ban és 943-ban Bizánc, illetve Hispánia elleni küzdelem. Ha meg­gondoljuk azt, hogy 937-ben Bulcsú hadai feldúlták az oberkircheni, fuldai és szentgalleni monostorokat, majd a Rajnán Wormsnál átkelvén bekalandozták ismét Elszászt és Lotharin­giát, Rheims vidékét, a Champagnet, Aquitániát és egészen az Atlanti tengerig eljutottak, s visszafelé ugyanezt az utat tették meg, akkor képet alkothatunk a magyar lovascsapatok erejéről, kitartásáról, edzettségéről, bátorságáról, sőt vakmerőségéről, de elképzelhetjük an­nak a hadvezérnek a képességét is, aki ezt a hadjáratot megszervezte és vezette. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azt az egy évben két irányban is működő hadrakelt sereget, mely előbb Szászországot rohanta meg — bár egyes csapatai Wolfenbüttelnél és Dortmundnál és Westfáliában Bilsteinnél vereséget szenvedtek, — majd Tráciába tör be és azt dúlta fel. Bulcsú hadait 943-ban újból Tráciában láttuk, 945-ben már Glembous vidékén, ahol szent Wikbert sikerrel térített a magyarok között. Közben Bulcsú 948-ban Bizáncban járt követségben Tormással, ahol patríciusi rangot kapott a császártól és megkeresztelkedett. Majd 954-ben hadjáratot vezetett a nyugat ellen. Erre az Ottó császár és Henrik bajor herceg között kitört háború adott okot. A magyarok azonban nem vették fel a harcot Ottóval, hanem Lotharingi­ában, Burgundban, majd Franciaországban és Belgiumban kalandoztak. Hogy ez a harc miért nem következett be, azt hisszük, nem állunk messze az igazságtól, ha ezt Bulcsú hadvezéri bölcsességének tulajdonítjuk. Látta, hogy az általa vezetett magyar sereg nem elég erős az Ottóval való harc felvételére. Bulcsú hadjárata tehát egyrészt a tájékozódást szolgálta, de nyilvánvalóan azt is, hogy másrészt a nyugati hatalmakat elriassza az Ottó császár részére nyújtandó segítségtől. Akkor ez a halogatás helyes volt, viszont Ottó ezalatt Bajorországot meghódította, a lázadókat lecsendesítette, Németországot hatalma alá hajtotta. Ilyen hely­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom