Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Nádasdy Lajos: Entzbruder Dezső és a magyar zene

Ha a R. n. eredete utáni kutatások nem vezettek eredményre, annyival inkább biztosabbat tudunk az indulóról. Tény, hogy az induló a régi nóta dalképleteiből keletkezett több-kevesebb módosítás, kihagyás és bővítéssel. Szerzője: Bihari János cigányzenész a XIX. század első két évtizedének magyar Beethoven-je. Bihari nem volt tanult muzsikus, nem is tudta leírni azt, amit komponált, de annyi „magyar géniusszal és eszmegazdagsággal volt megáldva, hogy hozzáfoghatót nem találunk társai között. (Példa: Bihari magyaros ritmusára. Hegedű.) Bihari a Rákóczi-nótából megkomponált Rákóczi-indulót 1809-ben eljátszotta egy Scholl Miklós nevű katonakarmesternek, aki azután hangszerelte bandája számára, s az Eszterházy-ezred zenekara az új Rákóczi-induló hangjai mellett kísérte a Győr alá vonuló insurgenseket. Scholl későbben Bécsbe költözvén az indulót kiadta a következő cím alatt: Kedvelt induló, az Eszterházy hercegről nevezett cs. és kir. gyalogezred számára, ennek karmesterétől Scholl Miklóstól komponálva. Négykézre zongorára átírta Edl Ferenc." (fordítás) — És a saját neve alatt!! A kutatások megkezdésekor (1862) valami Bräuer Ferencz bpesti egyh. karnagynak még megvolt ez a Scholl kiadta példánya. De még akadtak olyanok is, akik magától Biharitól is elégszer hallották. Bihari az ő lángelméjével népszerűvé tette a Rákóczi-indulót. Azonban halála után egyszerre elfelejtették. Sem a külföld, sem a haza nem gondolt rá. 1839-ben aztán Liszt géniusza alatt újra felcsillan a Rákóczi-induló. 1841ben Berlioz Hector az ő brilliáns hangszerelésével Európa hírűvé tette. Aki a Rákóczit egyszer hallotta, az azt sohasem felejti el. Az a hősi erő, a lángoló tűz, a vérforraló ritmus a zenész szemében a formai tökéletesség páratlanná teszi a világ zeneirodalmában. Ez a magyar zene második korszakának a fénypontja. És ismét csak oda térek vissza és ismét csak azt a célt említem meg ahonnan elindultam. Hol vannak, ilyen bizonyítékok hallatára, ilyen zeneirodalmi kincsek értékének tudatában a magyar zene ellenségei. Ennyi tartalom, ennyi eszme, enynyi formai tökéletességgel szemben ki meri még mindig kétségbe vonni a magyar zene, az igazi magyar zene, létjogosultságát és fejlődőképességét? És ha még lesz alkalmam egy következő felolvasásomban a magyar zene teljes kifejlődését és fénykorát méltatni, majd meglátjuk, hogy micsoda értéket rejtenek magukban a XVII. és XVIII. század zenekincsei. Ha a mai zeneköltők ezt az irányt kultiválnák és nem holmi üres, téma nélküli dallamokat, kontár dicshimnuszokat zengenének, akkor nem állanánk ott, ahol most vagyunk. Akkor nem hallanánk olyan nyilatkozatokat mint pl. ez is. (Zenelap. Merker.) 1840-től kezdve már sok idő telt el. És a Rákóczi induló még most is uralkodik az indulók óceánja felett. Az a rengeteg átirat, mindenfajta feldolgozásban, amelyben a Rákóczi-nóta és induló képletei előfordulnak és a kettő összeszövéséből keletkezett brillani zongoraversenyek örökös fényt árasztanak a magyar nemzeti zenére. Előadásom befejezéséül bátor leszek a Rákóczi versenyátiratok közül egy könnyebbet bemutatni, (zong.)" — A IV. éves ifjú tanítójelöltnek eme zenével illusztrált és színesített felolvasásához nem fűzünk kommentárt és nem is látjuk szükségét, hogy a magunk részéről elemezzük, önmagáért beszél, minden olvasója számára. Nem csupán 49