Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Nádasdy Lajos: Entzbruder Dezső és a magyar zene

Ez a dallam adott Liszt Ferencnek is inspirációt akkor, midőn 1844-ben az opera megnyitására a magyar Király-himnuszt komponálta. Azután amikor a kurucok szerencsecsillaga lehanyatlófélben van. Az a sok szívet megindító szomorú nóta. Egy nemzet zenéjében sem találjuk meg életének visszatükrözését úgy mint eme dalokban. A kuruc szabadságharcot leverték. A fejedelem elbujdosott és idegenben halt meg. De a kuruc vér már nem tudta elhagyni a magyart. Fordított egyet a köpönyegen. A hazafias kurucdal-szövegekből gúnydalok lettek. Csúffá tesznek ezek mindent, ami német: a német szokást, a német divatot, a német táncot. Pl. 1. Míg idebenn egyetlen-egy német leszen. 2. Kuruc imádság: Színed előtt leborulunk... De ami különös fényben mutatja be a kuruc dalköltészetet, az a Rákóczinóta — és a Rákóczi-induló. Mert ne tévesszük össze a kettőt. Nézzük csak mind a kettőt külön-külön. A Rákóczi-nóta a következő, (tárogató + zongora) A Rákóczi-nótának úgy eredetét, mint keletkezését homály födi. 200 esztendeje már, hogy szent hagyományképpen él a nemzet lelkében, de csak a hatvanas években kezdtek eredete után kutatni. Évtizedeken keresztül nem gondolt senki a hiteles lejegyzésre. Csaknem három évig kutattak eredete után, de sikertelenül. így még ma is homályban van a Rákóczi-nóta szerzője és keletkezése. A vita főképpen a keletkezési időre vonatkozott. A kutatásokban két idő van megjelölve a nóta keletkezésére vonatkozólag: 1711 után, vagy már 1701ben. Az 1711 utáni keletkezést azzal bizonyítják, hogy sem Rákóczinak sem pedig a kurucoknak nem volt okuk a kesergésre Rákóczi kibújdosásáig (1711). A másik vélemény azt mondja, hogy a kesergésre már 1701-ben is volt ok, mikor a fejedelmet elfogták. Mindkettő erős érv. De ez utóbbit még a következő dolog is megerősíti: Rákóczi maga is zeneszerető volt (fuvola) és mindig tartott maga mellett udvari zenészeket. És nem lehetetlen, hogy ezen zenészek egyike fejedelme utáni keservében megkomponálta a kesergő nótát. A hagyomány Barna Miskának (R. udv. zenésze) tulajdonítja a komponálást, akitől unokája a híres Cinka Panna örökölte és a XVIII. század vége felé Vaczek váci kanonok kottázta le, a cigányhagyomány után. Bár ez az öröklés hagyományos, de akár Barna Miskától kapta Cinka P. a nótát, akár nem, az bizonyos, hogy Cinka P. révén terjedt el. Cinka P. a XVIII. század legünnepeltebb cigány virtuóza. 1711-ben szül. Sajó-Gömörben. Már 15 éves korában önálló zenekara volt. Külföldön is megfordult. Szépségéről meszsze földön híres volt. 1772-ben halt meg és egész Gömör megye nemessége jelen volt a temetésén. Kedvelt »Amati« hegedűjével együtt temették el. Sírkövén a következő epigramma olvasható: Csillagokig híres hegedűs, Cink' Panna e sírban Nyugszik, örök hírnév födje be szent porait! Asszony szüle őt, de a hírt ő szülte e névnek, Hírneve messzire szállt, bárha a sír befödé! Édesanyjáról keserű sor, gond maradott rá, ö maradékainak fényteli hírnevet ád! 48