Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Fülöp László Étkezés, öltözködés és gyógyítás Nádasdy Tamás udvarában

dúlnak a bécsi és velencei áros népeknél és ötvösöknél arany láncért , függőért. (fülönfüggő), s a gyöngy fűzőnél , ahol pl. 100 forintot fizettek egy "arany műért", mert azon értékes "kötések" voltak. Nádasdy gazdag hozománnyal, illően adja férjhez rokonát, Szlúnyi Annát, Szlúnyi Ferenc bán nővérét, s ez alkalommal a családi levelezés mind említi a kor ékszereit, így a boglárt , a kövekkel díszes csatot > amelyet kalapra, süvegre tűztek, a násfát, a drágakövekkel kirakott homlokdíszt, valamint a lányoknak készülő párta övet .amelyet gyöngyökkel raktak ki. A nők ruháikat p-i-llagőval ékesítették, azaz apró fém- vagy gyöngyházpikkelyekkel. Az arany gyűrűkbe drágakövek kerültek, a kékszínű saffir (zafir) és a vörösbe átmenő sötétsárga színű jakczint (jácint). A menyasszonynak koszorút s jegygyűrűt rendeltet Nádasdy, melyre válaszul kapja, hogy "Továbbá az koszoróra való gyűrűk Vasárnap délig megkészülnek mind az függővel s öt saffir gyűrűvel ás két jakczintal egyetembe." Az esküvőre való készülődés közben szó esik a hozományt képező ágyneműfélékről is. A derekalj dunyhaféle, amelyre feküdtek, a fejal > a vánkos vagy párna általánosan használatos volt. Ritkább volt a paplan, melyre a család címerét hímezték. Értékére utal az, hogy Nádasdy használaton kívül a kincses házban, azaz abban a teremben tartotta, ahol a használaton kívüli értéktárgyait őrizte. Mindhárom tollal volt megtöltve. A derékaljba legtöbbször csak öreg toll (nagyobb, durvább) került. A vánkosokra alsóhuzat helyett gyakran irhát , a már említett finomabb bőrfajtát varrták. Nádasdy mindig törekedett arra, hogy feleségének és szeretett kisfiának a ruházata finom alapanyagból készüljön, díszítésük pedig különleges legyen. BETEGSÉGEK - ORVOSSÁGOK A levelek bevezető formulái mindig utalnak arra, hogy a címzett remélhetőleg jó egészségnek örvend. A feladó részletesen ír egészségi állapotáról, az elszenvedett betegségekről, s arról is, hogyan kezelték. Nádasdy sokszor kéri "szerelmes Orsikáját", hogy betegségét ne hallgassa el, bármi apróság legyen is, tudósítsa arról őt. Aggódó férj és apa lévén udvari orvost tartott, akit Gáspár doktorként említenek leveleikben (Szegedi Körös Gáspár). A külföldön tanult Gáspár doktor nemcsak orvos volt, hanem egyben patikus is, gyógynövényeket termesztetett, s azokból különféle orvosságokat állított elő. A várban levő patika részére a "Szatmár-kertben" létesített gyógynövénykertet. A nádor mellett Bécsben is tartózkodtak orvosok, leveleiben név szerint említi őket, sőt néha az irántuk tanúsított bizalmatlanságát is. Az orvosi tanácskozás (konzílium) abban az időben is szokás volt, egyik levelében ír is róla: "tizenegy doktor és öt seborvos forgolódék. Körülem voltának mintegy hóhérok." Amint olvashatjuk, a XVI. század embere gyakran és hosszú ideig volt beteg. Ennek több objektív oka is volt. Képzeljük el a vastag, hideg várfalakat, a huzatos nagy termeket, nyári időszakban a várárok megbüdösödött vizét. Figyelmezteti is ezért Nádasdy többször a feleségét: "az jó égrül ne menj mindjárást az. sárvári hitvány égre az leokai (Léka) jó égrül." Egészségtelen volt az ivóvíz, ezért étkezésnél inkább bort, esetleg vizezett bort ittak. 28