Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

is működött. Eredetileg azonban a pálinkafőző Baksaszeren a Siska Antal-féle porta környékén volt, mert a cefre kifőzése után maradó kifőzött anyagot egy ott levő kavicsos gödörbe rakták, amely egy nagyon száraz esztendőben meggyulladt és hosszú ideig füstölt, mint a lápi kotutüzek. A pálinkát tehát törkölyből és borseprőből főzték a gazdák, a hegység tulajdonában levő, de bérbe kiadott pálinkafőzőjében. A pálinkafőzésből származó bevétel nemcsak a kiadások (szőlő pásztor fizetése, "parancsolásért" fizetett összegek és a gyűlések alkalmával elfogyasztott ételek, itplok ára) fedezetét biztosította, hanem a "Hegység" tőkéjét is növelte. A kiadások között az 1850. évi bejegyzés szerint "...azontull pedig ahegység kazanyáról az Uraságnak 5 Ft"-ot fizettek. A "Hegység" megalakulását követő évek feljegyzéseinek zöme a különféle büntetésekből befolyt összegek nyilvántartását tartalmazza. Ez természetes is egy induló közösségi szervezetnél, hogy a fegyelem a "jó rend" megtartása érdekében védő,de egyben riasztó szándékkal szigorúbban bánik a szabályok vétőivel szemben. 1923. évben 22 Ft 44 Kr, 1929. évben 86 Ft 59 Kr pénze volt a Hegységnek a "cassá"ban. Az I93O. évi bejegyzés szerint már "az Hegység pénzzétői interestet fizetett Róka Istvány 3 Ft 30 Kr." Ha figyelembe vesszük, hogy a "törvényes 6-os kamat" volt akkoriban érvényben,akkor a Hegység 55 Ft tőkét adott "Róka Istvány"nak. Ezek a bejegyzések felkelthetik gyanúnkat az iránt, hogy megfelelő "tőke" birtokában a Hegység fő figyelme a pénzügyi műveletekre terjedt ki, amelyek a későbbiek során, 35