Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

különösen az 1870-es évek közepétől még nagyobb szerepet kaptak. A bevételek között mind nagyobb arányban szerepelt a kamatokból származó bevétel. A pénzügyi műveletek 1850-től felerősödtek.Ezt bizonyítja az is, hogy eddig egy, állandó hitelt igénylője volt a Hegységnek, Róka István. 1850-től kezdve már mind többen vették igénybe a Hegység tőkéjét. További bizonyíték az is, hogy a Hegység vezetői az 1855. évi bejegyzés szerint "...alábbi pénzéből volt a hegységnek 5 darab ezüsthuszas a mellyet bankóval ki tseréltetvén 30 krajtzár nyereséget kapott a hegység, ..." A nagyfokú pénzügyi érdeklődést bizonyítja az 1860, évi bejegyzés is: "...Dávid Mihály az I860 dik évre fizetett 54 krokat az az osztrák ujj pénzben 36 krokat ... és igy ezen gyűléskor jött bé kamat pénz 8 forint 6 krok azaz osztrák ujj pénzben 3 for 24 krok..." Az "ujj osztrák" pénzt tehát felértékelve számították a hitelt felvevőknek. Ebből aztán az is érthető, hogy az ezt követő időszakban a Hegység a büntetéseket is a felértékelt pénzben vetette ki. A gazdasági élet fellendülését az Őrségben sok más, ismert tényező változásán túl a Hegység pénzhitelezésének növekedése is fényesen bizonyítja. A gazdák vállalkozó kedve nyilvánvalóan megnőtt. A vállalkozáson azonban nem mindig úgy sikerültek, ahogy ők azt elképzelték. Ezért fordulhatott elő, hogy az adósok közül többen nem tudták a tőkét és kamatot időben visszafizetni. Erre vonatkozó bejegyzéseket is bőségesen találunk a Protocollumb&n: "Ezen a gyűlésen Babos János nem jelent meg es két évi úgymint 1858 és 1859 ki kamatokkal adós maradt. Kökény Perentz sem jelent meg és egy évi úgymint az 1859 ki kamatot nem fizette meg Horváth Eerentzné sem volt jelen és 36