Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

Mindezeknek a feladatoknak csak a legteljesebb bizalom alapján felelhetett meg a "Hegy Mester". A szőlők védelmére létrehozott szervezet 1848. után már funkciójában is átalakult. Ennek bizonyítéka, hogy a bejegyzések tanúsága szerint a "Hegység" tevékenységében a pénzügyek, a hitelezés kerültek előtérbe. A "Hegység" egyik tevékenysége a pálinkafőzés volt. Már az 1821. évi bejegyzésből felismerhetjük, hogy a szőlősgazdák a szőlőhegyben pálinkafőzőt üzemeltettek, amelyet "árendába", vagyis bérbe adtak ki vállalkozóknak. A pálinkafőzde évi bére 10 Ft volt. Az 1843. évi bejegyzés szerint "Könye József az elromlott pálinkás gunyhót megvette a hegységtől és be fizette az árát 1 forintot". Néhány évig pálinkafőzésből bevétel nem volt. 1847ben azonban a következő bejegyzés áll: "Ezen 1847 dik évi pálinka főzésről megtörtént a számadása a pálinkás legénynek Kultsár Josefnek, a melyben is lett a Hegységi Közönségnek egy kazányra valóságos jövedelme minden költségeken tüll 61 for 12 krok V. Ceduk" (a bejegyző aláírása). Egy későbbi bejegyzés: "28 dik aprilisbe 1849 Évbe meg tartatott a Szent György napi Gyűlés, amikor is a seprő főzésről igazán számolván Róka Eerentz pálinkás legény es jutott a hegyszámára egy kazányra 2 forint azaz két forint 56 kraj V Ceduk es azon tüll meg 6 az az hat ittze seprő pálinka a mit is akkor senki meg nem vévén az utob bi el adásig Róka István hegy biró kezén hagyatott". "... 1849 megtartott Sz. Marton napi gyűlés a mikor a pálinkás legény számot adott az egész pálinka főzésről 1 adott által a hegységnek mindöszve 31 for Mr\ krokat. V Ceduk". Zsohár Elek elmondása szerint ő még emlékezik gyerekkorából a szőlőhegyben lévő présházra, melyben a pálinkafőző 34