Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

rendelkezett. Ez a szerep a szükségletekből fakadó, elsősorban gazdasági-pénzügyi kérdések megoldásával kapcsolatos. Rá kell jönnünk arra is, hogy a szőlősgazdák önként létrehozott szervezete az akkori parasztgazdaságok fejlesztésének anyagi-szellemi alapjához is hozzájárult.Nézzük, hogyan működött, hogyan és milyen eszközökkel volt képes feladatát megoldani a szervezet. A SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉSE A közösség érdekeit szolgáló döntéseket a "Hegy Gyűlés" (később "Köz Gyűlés") hozta,így a fórum hagyta jóvá a 19 pontba foglalt szabályzatot, megválasztotta a "Hegy Mestert az ő Eskütjeivel", a kisbírót és a "szöllő pásztor"okat. A szabályzatot csak a "Köz Gyűlés" változtathatta meg "közakarattal". A "Köz Gyűlés" a megválasztott tisztségviselőkre bízta a szabályzatban foglaltak végrehajtását és a bíráskodást. Előfordulhatott, hogy a közgyűlés megváltoztatta a tisztségviselők döntéseit. Ezt látszik igazolni az is,hogy a kiszabott bírságok összege nem mindig annyi, mint amennyi büntetést az adott vétségért a szabályzat előírt. Itt kell utalnunk arra, hogy 1855« körül, a forintot felértékelték, s az "ujj osztrák pénz" 60 %-kal többet ért a régi pénznél. A "Hegység vezetője a hosszabb-rövidebb időre megválasztott "Hegy Mester" volt, akinek fő feladatát a szabályzat betartását biztosító bíráskodás képezte. Munkáját az "Esküttek" segítették. A "Hegy Mester" kötelessége volt a gyűlések összehívásáról, a pénzügyi elszámolásról és a "protocollum" vezetéséről gondoskodni. A "Hegy Mester" szoros munkakapcsolatot tartott fenn a kisbíróval és a szőlőpásztorokkal. Hatáskörébe tartozott még a "Kegység"ben működő pálinkafőzde elszámoltatása, a "Hegység" "ládájából" "interestre" (kamatra) kiadott pénzeszközök nyilvántartása is. 33