Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

17. Ebben az egyszerűen megfogalmazott pontban arra az esetre állapítottak meg elég nagy összegű büntetést, ha valaki a gyepüjét "megyéjét" (a területének határát jelző mezsgyéjét) önkényesen más szőlőtulajdonosok nyilvánvaló kárára az eredeti helyéről elvitte, vagyis a saját területét nagyobbítani szándékozta. A feljegyzésekben ilyen címen kiszabott büntetést nem találtunk. 18. Ez a pont arról rendelkezik, hogy ha valakit a "Hegység" elmarasztal, vagyis megbüntet, "az más Hegység beli"ek közül, akkor nem fizetés esetén a "Hegy Mester tartozik az ő Tizenkét Eskütjeivel Nótáriusával edgyütt" törvényesen eljárni. Ez pedig az akkori Törvények szerint az "exekutióval", a végrehajtással volt azonos értékű. A lefoglalt, elkobzott ("confiskáltatott") jószág árából kellett a büntetést kifizetni. 19. Ebben a pontban jogorvoslatról van szó.Ha u "Hegy Mester igazságot az ő Eskütjeivel nem szolgáltatna, vagy a Hegység Törvénye valamelyik résznek nem tetszenék" akkor a sértett, elmarasztalt fél panasszal élhetett. Ilyenről azonban nem tudunk a feljegyzésekből. Feltételezhetően azért, mert a jogorvoslat pénzbe került, másrészt mert hosszadalmasan és sok utánjárással lehetett csak eredményt elérni. A Punctumok rövid magyarázata után a feljegyzések alapján tovább elemezhetjük, a Hegyközség működését. A bevezetőben utaltunk rá, az "articulus"-ban írt szöveg is bizonyítja, hogy a szőlősgazdák elsősorban a szőlőtulajdonosok védelmére hozták létre ezt az önigazgatási szervezetet. Arra is utaltunk, hogy a bölcs és körültekintő szabályzat a legfontosabb kérdésekre terjedt ki. Ha azonban a feljegyzéseket alaposabban átvizsgáljuk, rá kell jönnünk arra, hogy a Hegyközség a szőlők védelmén túl más fontos szereppel is 32