Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

büntetve a feljegyzések szerint senki nem volt. Tehát a Hegy Mester és Esküdtek ítélethozatala ellen nyilvánosan senki nem ágált. 14. Ez a körmönfont "jogász" nyelvű szabályzat arról rendelkezik, hogy az elhagyott "parag" szőlőt a Hegyközség kiadhatja nem jogos tulajdonosnak is. Ha közben mégis vér szerinti örökös jelentkezne érte, az ne túrhassa ki a szőlőből a művelőjét, hanem fizessen érte bért. Ez a pont arra utal, hogy a Hegyközség élénken vigyázott arra, hogy a szőlőhegyben ne legyen elhagyott, műveletlen szőlőterület. 15. A szőlők védelmét gyepűvel (élő sövénnyel) is védték a szőlő közelében legelő állatok kártételétől. Ezért külön szankciót hoztak arra az esetre, ha valaki a gyepüjét nem tartja rendben. A "röstes" embernek restségéért büntetést kellett fizetnie. "1821. Németh János gyepüje rossz volt fizetett 15 Kr". "1834. Páti Mihály gyepüért fizetett 15 Kr". "1843. Prájker Dániel gyepű nem jó létéért fizetett 12 Kr". A gyepük állapotát úgy tűnik folyamatosan ellenőrizték, ezt bizonyítja az 1852. évi tavaszi gyűlés után tett bejegyzés is: "...a gyepük megvizsgáltatván átallyában véve jónak találtatott." 16. Ez a pont szintén egy fontos közérdekre, a szőlők között vezető utak jó állapotban tartása ügyére- hívja fel a szőlősgazdák figyelmét. A tulajdon védelmét az út jó állapota közvetve biztosította,hiszen az "uti ember", ha mégis letért az útról és rajtakapták, nem hivatkoztatott arra, hogy rossz az út; szándékát ebben az esetben az l.pont szerint bírálták el. Ezzel kapcsolatban a feljegyzésekben nem találtunk büntetés kiszabást. 31