Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - MŰHELY - Csiszár Károly Az Őrség költői

Ott még ősi Szála o, S ahol ered; Szalafő Ott, ha útja erre visz, átlépheti öreg is. Ahogy tovább csörgedez, eljut Őri-Péterhez. Útja közben megdagad: Megduzzasztja ér, patak. S mire a "nagy Vízhez" ér, Már nem patak, nem kis ér. Nem csibegő-csobogó, hanem igazi folyó. A Szála itt elkopott és Zalára változott. S az elején még kis ér útja, itt véget is ér. A vándor, itt megpihen s elhever a "Nagy Vízen". Nemcsak mint költő, de az őrségi emberek sajátos nyelvi kifejező szókincsének kiváló ismerője is. Összegyűjtötte és alfabetikus rendben feldolgozta ezeket a sajátos sza­vakat, melyből csak néhányat adhatok közre, helyszűke mi­att: pl. acsku, aku, ángyi, bugyogu, brázdo, csádi, csör­ge, fődimihe, gráblo, pergyuka stb. Szeretnénk azt remélni, hogy gazdag életútjának bő "vers­termékeivel" találkozhat egyszer majd megyénk olvasó kö­zönsége. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom