Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - MŰHELY - Csiszár Károly Az Őrség költői

2. Kapornaky Gyula: Az I. világháború kitörésekor 1914-ben született Szomorócon. (Ma Kercaszomor) Volt napszámos, részesarató, mezőőr, erdőőr, határőr, éjjeliőr majd tanácselnök. Az élet igen gazdag élménnyel rakta teli útitarisznyáját. Mint a népből jött tehetséget kétszer is akadémiára küldték. 1947/48-ban Budapesten a "Petőfi Akadémiát" végezte el,hiszen ekkor az ország határát őrizte, majd 1963/64-ben Szombathelyen a Tanácsakadémiára iskolázták be, mint Bajánsenye tanácselnökét. Versírással 16 éves kora óta foglalkozik, 1930-ban jelentek meg első versei, a "Vasárnap" c. hetilapban és más fővárosi hetilapokban, naptárakban, antológiákban. 1945 után elsőnek a "Határőr" c. katonaújság, majd több fővárosi lap közölt verseiből. A megyei napilag és folyóiratok is folyamatosan közölték verseit. Jelenleg kiadásra kész állapotban van "Ének az Őrségről" c. verseskötete. Témái a szűkebb haza és pátria, az őrségi táj, mely folyamatosán adja az ihletet versírásához. Természetesen csorog, mint az itteni kristálytiszta vizű patakok forrása, harmonikusak, nyugtatók és üdítők versei, mint az őrségi hajlatok, a sokszínű vadvirágokkal. Egyszerű ember egyszerű versei, amelyekben nem csupán a tehetség, hanem a költői érték gyémántjai csillognak. Vannak sorai, amelyek a szív mélyéig hatnak! - írja róla a "Kossuth Népe" vasárnapi melléklete, 1945. november 11-én. "Úgy írok én, ahogy érzek, Nem űz engem pénz, sem érdek!" - írja egyik versében. Kapornaky Gyula az Őrség fia s egyúttal szerelmese is. Sok verse szól a végtelenül szép, dimbes-dombos őrségi tájról, annak embereiről. A hangja egyszerű és tiszta, néha egy kicsit szónoklás. 12