Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - III. KIBONTAKOZÁS A VÁROSBAN - Visszatekintés

jelentett a továbbiak szempontjából. A gimnazistáknak tilos lett az együttesbe járni, ill. a tanév végéig „elnézték" ezt a „kilengést". (Kritikus helyzetben egyszer még a megyei tanács elnökének a segítségét is kérni kellett, hogy egy kőszegi diák részt vehessen az együttes műsorában.) Világossá vált, hogy a gimnáziumban többé „nem nő íü" a Jurisich Együttes számára. Nem volt más választás: menekülés előre. Hogy mikor szűnt meg a Jurisich Együttes? Pontosan nem lehet megmondani. Az olasz út után még volt néhány kőszegi foglalkozás, (sőt 9 alkalommal 1964 első felében is). Alighogy kialudtak magukat, 14-én már folyt a próba, de 1964. januárjától már hivatalosan is a Művelődési és Sportház volt a fenntartó szerv. A Juris ich Együttes - alighogy kivívta az iskola türelmét és a város hivatalos vezetésének teljes elismerését - tragikomikus véget ért, hogy viharokat kavarva mint Vas megyei Központi Táncegyüttes Szombathelyen folytassa munkáját. De ez már egy új korszakot jelent. VISSZATEKINTÉS Egy nyolc éves fejlődést tekintettünk át. Nem kronikaszeruen, s ezért soksok élmény tolmácsolásától fosztottuk meg magunkat. (Talán lesz még alkalom néhány felidézésére.) Láttuk, hogy lett sok negativ tényező halmazából közösséget teremtő, emberi tartást adó erő. Bár az esztétikai elemzés feladatát nem vállalhattuk, ennek a nyolc esztendőnek áttekintésével előttünk áll az a művészeti " hegyvonulat", amelynek elején Vincze Perenc két tanítványa: Bárdosi Balázs és Gáspár Bori, a gencsapati együttes két táncosa áll. Annak a Vincze Ferencnek a neveltjei, aki Molnár István siófoki népfőiskolájának tagja volt. S Molnár István nemcsak koreográfiáiban volt jelen, nemcsak személyes élmény fűzte hozzá és táncosaihoz az együttest, hanem Pesovár Ernő révén ez a kapcsolat többszörös transzformáción keresztül megmaradt, és a "tanítvány" iskolát teremtő alkotóműhelyévé fejlődött. Hiszen Pesovár Ernőnek, a veszprémi diáknak az a Helyes László volt a tanára, akinek mestere szintén Molnár István volt. S közben csak végig kell lapozni az együttes albumát. Kikkel keresték és találták meg a kapcsolatot a kőszegiek? Csupa olyan nevek, akik akkor még alig voltak ismertek, értékállóságuk azóta bizonyosodott be, vagy akkor is klasszikusnak számítottak már. Joggal merülhetnek fel azonban kérdések a nem esztétikai területeken, pél30