Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)
Bandi Gábor: A Velem-Szentvid-hegyi ásatások történeti hátteréről
A közel 50 hektáros területen kialakított fellegváras és teraszos város, a minden "bizonnyal csak előre készitett terv alapján kivitelezhető és hatalmas munkaerőt követelő épitkezés, jelen ismereteink szerint egyedinek tekinthető a Dunántúlon, sőt talán Közép-Európában is. A városépités ezen szisztémája határozott, Mediterráneumból származó ismereteket feltételez. Ez a város, - ha csak külső formáját tekintjük, - a köznépi lakosság 3ok száz településéhez képest annyira atipikus, hogy csak a vezető arisztokrácia tudhatta létrehozni azt, különös történelmi helyzetben és kiváltságos információk birtokában, A Miske-féle ásatások és a legújabb feltárások egyaránt a vázolt kivételes helyzetet bizonyitják, az épitkezés és a leletek alapján. A teraszokon álló lakóházak és gazdasági épületek együtteseinél, e korban és főleg e helyen jelent meg legkorábban az őskor folyamán a földdel erősitett kőfalazás, sőt a térképzés tudatos épitett formája is. Az egyes teraszokon ugy látszik, hogy rendszerben épitették az épületcsoportokat, sőt a terek és utak vizlevezetését, bizonyos fokig a vizszintesre épitett teraszok -védelmét is kőmelvédekkel, csatornákkal biztosították. Különös fontosságú az a gazdasági szerep, ami város területén működött bronz- és aranyfeldolgozó műhelyek, az olvasztó és öntőközpont tevékenységével magyarázható." Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a velemi Szentvid hegyi későbronzkori varus, messze területeket ellátó ipari, s természetesen kereskedelmi központ lehetett. Az öntőmühelyek anyagának összehasonlítása a különböző lelőhelyeken előkerült késztermékekkel, földrajzi értelemben is megadta a város vonzási körzetének határait. Annyi már kétségtelenül ma is megállapítható, hogy az egész Ny-Dunántul, de ÉNY-felé egészen a Dél-Németországig terjedő szomszédos területek ellátó központja is a szentvidi város lehetett. A hely történelmi' jelentőségének néhány kiemelt bizonyítékát áttekintve, maradjunk még egy kicsit a kereskedelemnél, amely az őskorban is hordozója volt a különböző információknak.