Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)

Bandi Gábor: A Velem-Szentvid-hegyi ásatások történeti hátteréről

Az egykori Pannoniában élve és ismerve az antik Sav

aria emlékeit, lépten nyomon találkozunk a kontinentális méretű kereskedelmi és hadiút, az un, Borostyánkő-ut jelentőségével. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a hatalmas útvonal, amely egyik ágán az Adriai partokat kötötte össze az Északi-tenger melléki borostyán lelőhelyekkel, sokkal régebbi "eredetű, mint a rómaiak. Az Alpok-alján északra húzódó útvonalon, - ami az őskorban nem épitett utat jelentett, - már az ie, II. évezredtől kezdve érintkeztek a magaskulturáju Dél és a „Barbár" Észak különböző népei. Az áruk ismeretek útja, közel a velemi hegy alatt vezetett, a nagy történelmi változások idején is, akkor, amikor a teraszos várost, épp az ut közelsége miatt, az Illirek vagy Pannonok vezetői megépíttették. Az ásatások során előkerült régészeti tárgyak, a borostyán ékszerek és a déli divatot-utánzó aranydiadém, a használati tárgyak ezrei között tehát, igenis történeti forrásként értékelhetők. Ha a város képéből ma még csak mozaikokat ismerünk, méginkább érvényes ez, a kor igazi históriájára is. A velemi város, a nagy területeken élő későbronzkori, majd vaskori népek gazdasági, kereskedelmi és politikai központja, épp a további ásatások révén válhat az őstörténet jobb megismerésének elsőrendű állomásává. «11