Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)

Bandi Gábor: A Velem-Szentvid-hegyi ásatások történeti hátteréről

BANDI GÁBOR: A VELEM-SZENTVID-HEGYI ÁSATÁSOK TÖRTÉNETI HÁTTERÉRŐL ' A Kárpátmedence őskori történetében népeket, határokat, át rendező, eseményekben gazdag időszak volt az időszámításunk előtti 13-11. század. A históriában járatos embernek is szokatlan ez a visszaszámlálás, talán már önmagában is merész olyan kor „politikai eseményeire" hivatkozni, mely számunkra csupán eltérő mennyiségi! és értékű régészeti emlékeket hagyott. Az évezredeken át megszokott kép, áppen a két világ határán, a Kárpátmedencében, alig két évszázad alatt, ie. 1300-1100 között, (

mondhatná egycsapásra megváltozott, földcsuszamlással egyenértékű történelmi események, háborúk, katasztrófák árán átrendezve a déli magaskulturák érdekterületeit. Közép- és Nyugat-Európa jórészt állattartó népei, belső, társadalmi feszültségektől terhesen, a régi törzsterületekről kiindulva elözönlötték a Dunántúl dombvidékeit és az Alföldet, közvetlen érintkezést találva Itália és a Balkán őslakóival. A nyugatról induló, több hullámban hóditó későbronzkori népek - talán az illirek vagy pannonok ősei, - épitették azt a teraszos-akropoliszos várost a velemi Szentvid hegyen, ahol 1973-Óta, nagyhirü régészeti hagyományokat folytatva, ásatásokat végez a szombathelyi Sav

aria Múzeum. A Szentvidhegy őskori városáról, bár ez a nemzetközileg ismert lelőhelyek egyike Magyarországon, még keveset tudunk. Miske Kálmán, korának nagyműveltségű, Kőszegen élt archeológusa, már a múlt század végén megkezdte ásatásait a teraszokon, és számtalan kisebb közleménye mellett, 1908-ban megjelent monográfiájával elismertette a hely kiemelkedő jelentőségét, Európa szaktekintélyeivel. A későbronzkoiCban épitett, majd a vaskorban, egészen a római hóditásig folyamatosan lakott település igazi képe, a település szerkezete, házainak épitési technikája, most kezd kibontakozni az uj feltárások nyomán. 39