Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

csaladok közismerten sok gyermeke, s ezzel a bőséges gyermekáldással járó mérhetetlen gond idő előtt megtörtté, korai öreggé tette őket, pedig a ráncos, gondterhelt arcok mögött leggyakrabban még fiatal kor rejtőzködött. A férfi és a családtagok keresetét az asszonynak, a feleségnek kellett úgy beosztani, hogy az év egyetlen szakában sem szenvedjen hiányt a nagylétszámú család. Ö gondoskodott arról, hogy a konvencióban kapott árpát, kukoricát a megengedett állattartás keretein belül kamatoztassa. Rendszerint egy anyakocát tarthattak a szaporulatával együtt, mely engedményt a konvencióban is feltüntették. Évenként egy hízót is fel tudtak nevelni, a 15—25 darab tyúk tojásának eladásából pedig a napi kiadásaikat fedezhették. Tehát a család anyagi boldogulása végeredményben a beosztani tudó feleség kezében összpontosult, s így az ő ügyeskedése, takarékoskodása jelentette az életszínvonaluk mércéjének magasságát. Az összezsúfolt cselédlakások előtt alig pár lépésnyire helyezték el a disznó- és a baromfiólakat, az árnyékszéket, az utóbbit csak akkor, ha tudtak felállítani egy deszkából összetákolt bódét. Szóval az ajtajuk előtt, az ablakuk alatt terült el a „gazdasági udvar"uk, melynek bűze ott terjengett az ajtajuknál és ez a kellemetlen, bántó levegő a lakásukba is behatolt. Nyári időszakban pedig a legyek áradata, sokasága lepte el szobájukat, konyhájukat annak ellenére, hogy az ablakot nappalra becsukva tartották, a bejárati ajtóra pedig ajtóruhát akasztottak. A cselédek lakáshelyzetét az első világháború után az ellenforradalmi kormányzat is tűrhetetlennek találta. A 20-as évek közepén, 1924-ben létrehozták a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet, a FAKSZ-ot, amely 1500 pengőig terjedhető, 4%-os kamat melletti kölcsönt adott azoknak a cselédeknek, zselléreknek, törpebirtokosoknak, akik saját házat akartak építtetni. A kölcsönt 20 év alatt kellett visszafizetni, de a „kedvezmények" ellenére községünkben alig 2—3 cselédember vette igénybe ezt a lehetőséget. Leginkább a törpebirtokosok mertek nekivágni az építkezésnek, mert a törlesztési részlet, az adók, a biztosítási díj kb. 40%-át vitte el a cseléd évi keresetének. A FAKSZ — kölcsönből készült házak legnagyobb részét vályogból készítették azért, hogy az építkezés költségeit csökkentsék. Ez a takarékoskodásuk pedig azt eredményezte, hogy az egészségügyi körülményeik vajmi keveset javultak. A teljesség kedvéért szólni kell a majori kutakról is. Ezek a lakásoktól távolabb estek, inkább közelebb az istállóhoz. A major területén egy kutat használt ember és állat. Az állatok itatására a kút mellett fekvő vályú szolgált, ahová naponta többször kieresztették a teheneket, ökröket, a lovakat. Éppen ezért a kút környékét 88