Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

vasat élesítették, a szekereiket megvasalták, zárakat javítottak, ke­réksíneket húztak fel, lakásoknál vasalási munkákat végeztek. A bognárok .szekerek kerekeit, oldalait s egyéb alkatrészeit készí­tették. Kifaragták a hosszú szekér oldalait, nyújtóját, szerszámok nyeleit, az ügyesebbek egyszerűbb asztalos munkákhoz is értettek. A kőművesek a lakásokat, műhelyeket, istállóépületeket, ólakat javították. Űj épület elkészítése nem az ő feladatuk volt. Kerítése­ket állítottak fel előregyártott elemekből. A szíjgyártók a lovak szerszámait javították, illetve új szerszá­mokat is készítettek. A háború idején, mikor a lovak nagy részét a frontra vitték, az uradalom a szíjgyártónak felmondott, mert nem fizetődött ki a tartása. Az iparosok életszínvonala magasabb szinten állott, mint a cse­lédeké. Ezt az iskolás korú gyermekeiken is észre lehetett venni, mert jobban öltözködtek, s a hiányzásaik sem voltak gyakoriak. Több uradalmi iparost ismertem, akik taníttatni tudták gyermekei­ket. Többen végezték el a polgári iskolát, sőt néhányan tanítói ok­levelet is szereztek. Az iparos családok egymással összejártak, ba­rátságot kötöttek, mely egy kissé kizökkentette őket az egyhangú­ságukból. Ez a barátság azt eredményezte, hogy a majorból ki mer­tek mozdulni, s a falu népével is szorosabbra fűzték a kapcsolatu­kat. Ez azt is eredményezte, hogy fiaik falubelieket vettek el fele­ségül, illetve leányaik falubeliekhez mentek férjhez. A tanulás, a velejáró magasabb műveltség megszerzése a város felé is elindítot­ta gyermekeiket, akik a munkásosztály sorait erősítették. Ha a majorban egyáltalán rangsort lehetne felállítani az egyes foglalkozások, beosztások között, az iparosok mindenesetre az inté­ző és a gazda után következtek. Ezt éppen a konvenciós földek ki­osztásának hagyományai is mutatták, mert ezeket „rangsorban" kapták meg. Első helyen állott az intéző, majd a gazda, a pallér és az erdős következett, a sort az iparosok folytatták, s csak végül maradtak a cselédek. Az iparosok is konvencióban kapták meg bérüket, de ez maga­sabb volt a cselédek bármelyik csoportjáénál. Az iparosok bére kö­zött azonban nem volt eltérés, mindegyikük azonos konvenciót ka­pott: 12 20 q gabona: 16 q keménygabona (12 q búza és 4 q rozs), vala­mint 4 q árpa, 8 űrméter keményfa hazaszállítva, 2 liter tej naponként 40 pengő készpénz negyedévenként, 1 kat. hold illetményföld, 100 öl konyhakerti föld, 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom