Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig
szabad sertéstartás, — libát, kacsát nem tarthattak, de tyúkot bármennyit az anyagi erejükhöz képest. Lakásuk különálló: egy szobával, konyhával és kamrával. Ez is megbecsülésüket mutatta. Pm.: Az uradalmi kovács nagyszerű munkát végzett a szekér megvasalásával. — Többen is felkeresték az uradalmi bognár műhelyét. Az uradalmi mesteremberek szép példáját adják az összefogásnak. b) Erdős — Az uradalom erdejének művelésével, kitermelésével foglalkozó egyén, aki az erdőben dolgozó, s neki alárendelt munkásokat irányította, munkájukra felügyelt. Ezenkívül védte az uradalom faállományát és az erdőben élő vadakat gondozta, valamint óvta ezeket a vadorzóktól. Az erdős elnevezéssel népünk egyúttal nemcsak a foglalkozásra mutatott rá, hanem a képesítésére is. Az erdős az a személy, akinek nincs képesítése, szakiskolája, hanem csak úgy leste el a tudományát, s a gyakorlat tette , mesterré". A szakiskolát végzetteket erdésznként nevezték. Az erdész munkájának főidényét a tél és a kora tavasz jelentette. Decembertől megkezdődött a fa kitermelése, s ez tartott március végéig. Csak a legzimankósabb napokban szünetelt a munka, egyébként a munkásokat nem riasztotta el sem a hideg, sem a hó. Ezialatt az idő alatt 60—80 ember munkáját irányította, akik az uradalom aratóiból, illetve a falu szegényebb rétegeiből kerültek ki. A fagy megszűntével megkezdték a kitermelt helyeken a facsemeték ültetését. Ide néhány hétre asszonyokat, fiatal legénykéket, leányokat is bevontak. Ahogy az erdei utak felszikkadtak, megkezdődött a kitermelt fa elszállítása. A bányafát a vasútra hordták, az épület- és szerszámfát a fatelepek vásárolták fel, a tűzifát pedig a lakosság igényelte, illetve az uradalom konvenciósait elégítették ki. Az erdőből minden kivitt fáról az erdős feljegyzést készített, hogy az uraságnak, vagy az intézőnek be tudjon számolni. Nyári hónapokban védte az erdőt és ennek vadállományát. A nemes vadak vadászásának idején — augusztus 15-től szeptember 15ig — pedig távoltartotta a lakosságot az erdőtől, nehogy ezek megzavarják a vadakat és ezzel a vadászat sikerét veszélyeztették. A vadászat idejére nagyon sok külföldi vendégvadász érkezett a gondosan védett erdőbe, akiket mindig az erdős vezetett el azokra a helyekre, ahol a vadak járni szoktak. Az erdős munkaideje általában télen és tavasszal volt kötött, nyáron azonban a vadak védése céljából éjszaka is talpon kellett len75