Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

s ha csoportban végezték munkájukat, pl. kapálás, egyezés, gyűjtés, akkor a „pallér" ügyelt rájuk, aki nemcsak a munkatempójukat, hanem a munka minőségét is ellenőrizte. A napszámosokat általában nem tekintették cselédnek, azonban azokat az egész évre leszerződött fiúkat, akik már az állatok gondozását is el tudták végezni, azokat kisaselédeknek, kisbéreseknek, ostorosoknak nevezték. így nőttek bele fokozatosan a nehezebb és felelősségteljesebb munkakörökbe. Pm.: A cukorrépa egyezésére állították be a napszámosokat. — Az állatok gondozását az ügyesebb napszámosokra is rábízták. Minden cselédnek azonos konvenció járt, akármilyen munkakört is végzett. A konvenció egy-egy gazdaság területén ugyanaz volt, de a szomszédos gazdaságok között sem volt nagy az eltérés. Egész konvencióként Dávid Lajosnak a büki uradalomban a következő járandóságokat adták 1928-ban:

11 18 q gabona, ebből 14 q keménygabona (8 q búza és 6 q rozs), és 4 q árpa, 8 ürmét er kemény tűzifa házhoz szállítva, 1000 öl föld, melybe kukoricát, burgonyát, répát tehetett, 50 öl kiskert zöldség, paprika, hagyma, paradicsom, stb. számára, 32 pengő készpénz egész esztendőre, IV2 liter tej, egész évre járt 8 kg só, 8 kg cukor és 8 1 petróleum, sertéstartás: egy magdisznó a szaporulatával együtt. (Ez annyit jelentett, ha volt takarmánya az eltartásához, akkor kihajtotta az állatát a csordába.) Még tarthatott egy hízót — a nagycsaládosoknak még erre sem nagyon került, mert a takarmányt gyakran pénzzé kellett tenni, hogy ruhát tudjanak venni. A gabonát, a tűzifát és a készpénzt negyedévenként — jertánként — adták ki, nehogy előre feléljék. Így kénytelenek voltak beosztással élni. A fenti járandóságot 1928-ban a só, a cukor és a petróleum elvonásával csökkentették, 1929-ben pedig, a gazdasági válság kezdetekor a gabona mennyiségét mérsékelték 16 q-ra. Éppen a kenyérgabona lett kevesebb: 12 q (8 q búza és 4 q rozs) az árpa maradt 4 métermázsa. — Ez a csökkentett konvenció maradt egészen a felszabadulásig. 1940-ben módosult csak a gulyásoknál a tejmennyiség, amikor náluk minden 12 éven aluli gyermeknek adtak fejenként még VÍ litert. Lakásként kaptak egy szobát, közös konyhával, kamrával és padlásrésszel. A közös konyhán gyakran hárman-négyen is főztek, mert a szobákba két családot is bezsúfoltak. A kocsisok és a béresek munkabeosztása megegyezett, így a raun70