Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

gek egész sora leselkedett a gyenge kis szervezetre, s nem kelleit sok ahhoz, hogy kialudjon életük lángja. A szüléseiket rendszerint a lakásban vezették le az avatatlan hoz­zátartozók, ismerősök. Szomorú Ignác béres felesége 39 éves korá­ban szülés utáni elvérzésben halt meg 1904. március 13-án délután egy órakor. 9 Minden bizonnyal a hozzá nem értésnek „köszönhette", hogy fiatalon hagyta itt családját. A majorok népének bére Mikor a cseléd szó fogalmát vizsgáltuk, megállapítottuk, hogy a cseléd a földbirtokosnál, nagyobb gazdánál dolgozó, hosszabb időre, rendszerint egy évre szegődött mezőgazdasági bérmunkás. Ennek alapján tehát a cseléd a gazdaság körül személyes és folytonos szol­gálatot végzett, s a szerződésben meghatározott időtartamon át munkára kötelezte magát, melyért bért, fizetést kapott. A mező­gazdasági cseléd kereseteként csak a családfő bérét számították, mely egyben a család életszínvonalát is meghatározta. Az uradalomban dolgozók bérét azonban nem egységesen, nem azonos formában adták ki, így a bérezésüket tekintve több kategó­riába sorolták a nagybirtok munkásait. a) Konvenciós cselédek a majorok legnagyobb létszámát alkották. Bérük legnagyobb részét természetben — konvencióban — kapták meg s csak nagyon elenyésző hányadát pénzben. Az egész ország­ban általánosan elterjedt ez az alkalmazási mód, azonban a kon­venció összetételében és mennyiségében kisebb-nagyobb eltérések mutatkoztak. Ez uradalmanként, vidékenként, tájegységenként vál­tozott. A konvenció mennyisége legfeljebb egy hat tagú család alapvető életszükségletét fedezte. Ezért volt gyakran az az áldatlan helyzet, hogy a nagycsaládosok gyermekei gyakran éheztek addig, míg a nagyobbak azt az életkort el nem érték, hogy elszegődhettek nap­számosnak, vagy az állatok mellé kisbojtárnak, kisbéresnek, osto­roscselédnek. Ez attól függött, melyik feladat elvégzésére érezték alkalmasnak magukat. Sok helyen a természetben kiadott konvenció nem felelt meg a kívánalmaknak, mert pl.: tisztítatlan gabonát mértek, melynek ér­téke nem érte el az előírtakat. E fondorlattal tetemes kár érte a cselédet, mert a malomban nem kapta meg a kívánt mennyiségű lisz­tet. Az őt ért károsodásért, méltánytalanságért, sérelemért a cseléd nem mert szólni, mert különben hamarosan kiadták az útját: 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom