Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950
mert nem volt olyan új gazda, kinek ne lett volna jóakarója közülük. Megfelelő ellenszolgáltatás fejében megszántottak, elvetették a földeket, s a betakarítás munkájában iß segítették. Alig fordult őszre az idő, a legtöbb újgazda már igásállattal is rendelkezett. Állatért állatot cseréltek, vagy a jó termésíből tudtak igaerőt szerezni. Aki ügyes volt, az a háborús események után a szovjet katonáktól jutott hozzá az állathoz. Voltak olyan gazdák, akik az oroszok által szétengedett, legyengült s beteges lovakat fogdosták össze a határban. Ezen ügyeskedések nyomán a legtöbb földhözjuttatott gazda egy év múlva 8—10 állattal rendelkezett. Enynyi állat elhelyezéséhez pedig megfelelő istállót is kellett építeni. Ezt a legegyszerűbben úgy oldották meg az építőanyag hiányában, hogy a ház végén lévő színeket alakították át nagy leleményességgel istállóvá. A mennyezetét zsúppal vagy szalmával tömték tele, hogy télen is használható legyen. A volt cselédeknek ezen a téren könnyebb volt a helyzetük, mert ők szétosztották maguk között a grófnő kijelölt állatállományát, istállóit és gazdasági eszközeit. A cselédek igényeinek kielégítése után maradtak fenn még üresen álló gazdasági épületek. Ezeket a Megyei Földhivatal romosnak minősítve lebontásra ítélte, melyek anyagát a falubelieknek juttatták, s a rászorulók ebből építhettek állandó jellegű istállótGazdasági felszereléseket is hamarosan szerzett a leleményesség. Óráért, kerékpárért cseréltek szekereket, lószerszámokat és egyéb eszközöket. Mások a régi gazdák kiselejtezett szerszámait, eszközeit vették meg, s kijavítva még használhatták. Sokan úgy jutottak vetőgéphez, szecskavágóhoz, hogy az egyik vasúti kocsiban talált teljesen új állapotban levőket a falu szovjet parancsnoka kiosztotta az újgazdák között. Voltak olyan gazdák, akik darabonként szedték össze a szekér részeit, s állították egybe. Nehézségek természetesen továbbra is akadtak. Az újgazdákat több oldalról is támadás érte, s ezért 1946. szeptemberében érdekeik védelmére országos szinten, majd azt követően községünkben is megalakult az UFOSZ (Űjbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége). Ez a szervezet irányította ügyeiket, megvédte kapott jogaikat, orvosolta panaszaikat, ellenőrizte a földkimérések pontosságát, s utánanézett annak is, hogy minden igénylő megkapta-e a területét. A községi elnöke Takács István lett, aki egyben megyei ellenőr is volt. Pénztárosi tisztséget Biró Flórián töltötte be, ki a havi 2 Ft-os tagsági díjakból befolyt pénzt kezelte, melyet az ügyek intézése során felmerült kiadások fedezésére használtak fel, A község gazdasági arculatában tehát mélyreható változások kezdődtek meg. Megszűnt a nagybirtok, mely eddig gátat jelentett a 26